Forgatás kihagyhatatlan helyszíneken

Nemrég Felcsíkon forgatott a stáb hat tagja, és bár egy részt terveztek, végül kettőnek a felvételeit készítették el, hiszen amint a rendező elmondta, minden faluban rengeteg kiváló magyar ember él, számtalan a műemlék, a hagyomány, a legenda, amit nem lehetett kihagyni.

Büszke lokálpatrióták

2011 őszén indult a Hazajáró című műsor, amelyről Moys Zoltán elmondta, hegyjárókként az volt az alapkoncepciójuk, hogy bemutassák a nézőknek a Kárpátok hegyrendszerét. „Közben persze szembesültünk azzal, hogy a hegyek lábánál élnek emberek is, legtöbbször magyar közösségek, így arra jutottunk, hogy őket is be szeretnénk mutatni. A műsor azért indult el, mert gyerekkorunk óta azt tettük, amit most, jártuk a Kárpát-medencét, és rengeteg jó emberrel találkoztunk\" – mondta a műsor rendezője.

Úgy fogalmazott, nagyon sokan nem tudják, hogy hazájukban olyan földrajzi-természeti értékek vannak, és olyan emberi kapcsolatok születhetnek, amelyek nyugati országokban nem tapasztalhatóak meg. „Milyen jó, ha az ember, amikor nyaralását tervezi, nem a görög tengerpartra meg Olaszországra gondol, hanem azt mondja: menjünk el a Szent Anna-tóhoz, vagy a Déli-Kárpátokba, Kárpátaljára, a Felvidékre, hiszen saját közegünkben csodálatos élmények és helyek várnak – vélekedett Moys Zoltán.

Eleinte úgy próbálták kiválasztani a forgatási helyszíneket, hogy legyen egy egészséges földrajzi egyensúly, a Kárpátok minden hegységébe eljussanak, aztán mind több meghívást kaptak. „Most például azért vagyunk itt, mert a madéfalvi veszedelem évfordulóján tartott megemlékezésre három éve kaptunk meghívást, és most jött el az idő, hogy részt tudjunk venni. Forgatásaink fele meghívásos alapon zajlik, egyre több olyan lokálpatrióta hív bennünket, aki büszke a helyre, ahol él, és szeretné bemutatni nekünk. Mi viszont büszkék vagyunk arra, hogy bemutathatjuk\" – mondta a rendező.

Nehézséget jelent a szívélyes fogadtatás

Bármennyire furcsán hangzik, legfőbb nehézségként a rendező a szíves vendéglátást említette. „Kevés az időnk egy-egy részt leforgatni, de óriási szeretettel várnak mindenhol, így olykor nehéz továbblendülni egy-egy helyszínről. Eléggé be van osztva az időnk, de sokszor olyan kedvesen fogadnak – megesett, hogy disznót vágtak miattunk –, hogy az már a forgatás rovására is megy\" – ecsetelte Moys.

Mint mondta, egy részt általában 2-3 napon keresztül forgatnak. A Székelyföldön a legnehezebb, normál esetben, szórványterepen vagy ahol kevesebb magyar él, egy óra alatt el tudják készíteni a műsort, de itt több órára is szükségük van: mindenhol rengeteg a legenda, sok az ikonikus ember és helyszín.

Tánccsoport alakult a műsor kedvéért

A legnagyobb elismerést a Hazajáró létrehozói számára azok a helyi emberek jelentik, akik nézik a műsort, felismerik a szereplőket, és éreztetik, hogy amit viszontlátnak a képernyőn, fontos – mutatott rá Moys. „Főleg a szórványtelepüléseken próbálunk koncentrálni arra, hogy felkaroljuk és bemutassuk azokat az apró településeket, amelyek utolsó bástyái a magyarságnak az adott régióban. És ha ott kapunk pozitív visszajelzéseket, nagyon fontos számunkra. Megtörtént például, hogy egy néptánccsoport azért alakult meg a faluban, mert tudták, mi érkezünk, ráeszméltek, hogy magyarok, és fontos számukra a néphagyomány\" – idézte fel a műsor rendezője.

Moys Zoltán azt is kifejtette, hogy a stáb számára különválik az, hol szeretik a legjobban, és hogy mi a legfontosabb számukra. „Egyfajta missziónk, hogy a szórványmagyarságot felkaroljuk. De hogy hol szeretjük a legjobban? Őszinte leszek: természetesen a Székelyföldön, azért, mert itt olyan különleges világ vár ránk, amit nagyon nehéz leírni\" – lelkesedett a rendező. Úgy fogalmazott, ezen a vidéken mindenhol olyan hihetetlen vendégszeretettel fogadják őket, ami összehasonlíthatatlan, olyan élmények várnak itt rájuk, amelyeket nem lehet a műsorban átadni.

„A Hazajáró kereteit szétfeszíti a valóság: amit átélünk itt egy-egy forgatás alkalmával, nehéz belesűríteni 26 percbe. Mindenkit arra biztatok, jöjjön el, és a saját bőrén tapasztalja meg, milyen, amikor egy világvéginek tűnő kis székely faluba elérkezik a Kárpát-medence bármelyik szegletéből. Éljék át ezt a szeretetet\" – hangsúlyozta Moys.

A Székelyföld a magyarság lelkiismerete

Hobbi és munka szétválaszthatatlan számukra, tulajdonképpen baráti társaság a stáb. „A Kárpát-medence minden szegletét bejártuk már, az Őrvidéken, a Délvidéken, a Felvidéken, a Kárpátalján is megfordultunk, de a Székelyföldre mindig annak tudatában jövünk, hogy itt olyan emberekkel találkozunk, akik tudják, mi a honismeret, hazaszeretet, az identitástudat megőrzése, amiről a műsorunk szól. A Székelyföld tulajdonképpen a magyarság lelkiismerete, példamutató erőt sugároz. Példa arra, miként lehet a huszonegyedik században úgy megőrizni az identitásunkat, hogy közben haladunk a korral, úgy kapaszkodunk a múltunkba, hogy közben a jövőnket építjük\" – mondta a rendező.

Moys Zoltán szerint a Székelyföldön nem skanzenszerű hagyományőrzésről van szó, hanem jövőépítésről. A kettő összekapcsolódik, és ez példaértékű lehet az egész Kárpát-medencére nézve – vélekedett Moys Zoltán.