Fotó: Pap Melinda
Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.
2021. október 03., 09:492021. október 03., 09:49
Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezések szerint Kis-Ázsiából vándoroltak be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak.
A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82 egykoron a térségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemezték, az 1000-2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban.
Felfedezésük ellentmond azoknak a korábbi elméleteknek, hogy az etruszkok máshonnan jöttek, mint latinnyelvű szomszédjaik. A kutatók szerint mindkét csoport a Kaszpi-tenger sztyeppéinek térségéből érkezett. Miután a bronzkorban letelepedtek és gyökeret vertek a mai Itália északi és keleti részén, asszimilálták kultúrájukba a más nyelvet beszélőket, amikor virágzó civilizációvá fejlődtek a Kr.e. hetedik században, uralva Itália középső részét.
Róma megalakítása után azonban, a Kr.e. harmadik századra a római köztárság vált uralkodóvá a térségben és asszimilálta az etruszkokat Kr.e. 90-re.
David Caramelli, a Firenzei Egyetem antropológus professzora szerint a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk megkérdőjelezi azt a feltételezést is, hogy a hasonló genetikájú emberek hasonló nyelveket beszélnek. „Egy jóval összetettebb forgatókönyvet feltételez, amely a korai olaszajkúak asszimilációjáról szól az etruszk nyelvű közösség által” – írta közleményében Caramelli.
A görög történész Hérodotosz egykoron arról írt, hogy anatóliai, égei-tengeri népektől erednek, akik a mai Törökország nyugati részéről vándoroltak nyugatra, az éhínség elől menekülve. Egy másik görög történész, Dionüsziosz szerint azonban az olasz sziget őslakói voltak.
Most hogy a több évezredes vitára pont került, a kutatók azt tervezik, hogy egy szélesebb körű genetikai vizsgálatot folytatnak a római birodalom más térségeiből származó ősi DNS-eket felhasználva, hogy további részleteket tudjanak meg az etruszkok és nyelvük eredetéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!