2011. szeptember 05., 09:062011. szeptember 05., 09:06
„Nem kis feladatra vállalkozott a Műcsarnok: három évtizeddel ezelőtti időszakot idéz fel az egykori Bizottság zenekarhoz kapcsolódó festményekkel, grafikákkal, lemezborítókkal, plakátokkal, installációkkal, performanszokkal. És nemcsak a zenekart mutatják be, hanem magát a kort is, a fluxushoz köthető mindent szabad, minden művészet elv korabeli megvalósulását” – méltatta a szombattól látogatható tárlatot az államtitkár. Hozzáfűzte, a nyolcvanas évek elején egy határozott, fiatal művésznemzedék lépett színre, akik nem élték meg teherként az előző időszak társadalmi és politikai normalizációját, ennek következtében magától értetődően hágták át azokat a korlátokat, amelyek korábban sérthetetlennek tűntek.
„Kiakadtak a Bizottságtól, legalábbis ilyeneket hallottunk akkoriban mi Kolozsváron (...), mert oda is elhallatszott, amit Laca látott, vagy látni vélt” – idézte fel fe Lugossy László művészetének hatását az erdélyi származású író-politikus. Szőcs Géza elmondása szerint az akkori magyar politikai vezetés és popszakma nem fogadta be a Bizottságot, „ezzel szemben a magyar újhullám egyik alapzenekarává, a szokványostól eltérőre fogékony közönség kedvencévé váltak, mígnem mostanra azt is megértük, hogy az aktuális magyar kormány tisztviselője köszönti őket a legrangosabb kiállítóhelyek egyikében” – jegyezte meg. „Wahorn András, ef Zámbó István és fe Lugossy László egy meghatározhatatlan, kötetlen szabad nyelvet beszéltek (...), legendájuk a mai napig él” – méltatta az autodidakta képzőművészként zenekart alapító alkotókat az államtitkár. Szőcs Géza sajnálatát fejezte ki, amiért a Bizottság egykori tagjai máig nem kaptak Kossuth-díjat, mire Wahorn András arra kérte fel, hogy intézkedjen az ügyben.
A Műcsarnok november 13-áig látogatható kiállítása csaknem 200 festmény, grafika, szobor, számos film és videó segítségével járja körül a „Bizottság-jelenséget”; a tárlathoz irodalmi és zenei programsorozat, filmklub, családi rendezvények és konferencia, összesen mintegy 100 program kapcsolódik a következő két és fél hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok