A romániaiaknak mindössze 4 százaléka tartja a klímaváltozást napjaink legfontosabb kérdésének
Fotó: Pixabay
A romániaiaknak mindössze 4 százaléka tartja az éghajlatváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti aggodalmakkal, amelyeket a válaszadók 62 százaléka említett – derül ki a közelmúltban közzétett Románia klímahelyzete 2024-ben elnevezésű jelentésben szereplő adatokból.
2024. október 13., 21:152024. október 13., 21:15
A felmérés szerint a környezetet érintő problémák sorában a klímaváltozás az 5. helyen állt; a lakosság 7 százaléka gondolta prioritásnak. A romániaiak szerint a legsúlyosabb problémát az erdőirtások jelentik (37 százalék), majd a háztartási hulladékok (12 százalék), a légszennyezés (11 százalék) és a természeti erőforrások kimerülése (11 százalék) következik sorban.
Az erdőirtás egybehangzóan a legsúlyosabb környezeti probléma úgy a nők, mint a férfiak körében, utóbbiak esetében azonban a klímaváltozás csupán a hatodik helyen állt a listán. Ugyanakkor több nő (51 százalék) mint férfi (46 százalék) gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenység eredménye.
Arra a kérdésre, hogy Milyen hatással lesz az éghajlatváltozás az életükre, a válaszadók 17%-a mondta azt, hogy rendkívül negatív hatással lesz. Az átlagos megítélés is negatív volt, ugyanis az egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1 a rendkívül negatív, a 10 pedig a rendkívül pozitív hatást jelenti, 3,64 pont jött ki. Ami az országra kiváltott hatást illeti, az átlagos megítélés még rosszabb volt, 2,9-es az 1-től 10-ig terjedő skálán.
Ami az éghajlatváltozásnak a közpolitikák által befolyásolható ágazatokra gyakorolt hatását illeti, a romániaiak meg vannak győződve arról, hogy a mezőgazdaságot fogja leginkább érinteni (37%), ezt követi a vízellátás (29%), a gazdaság (24%) és az egészségügy (22%). Emellett a lakosság nagy része (68%) állította azt, hogy hajlandó változtatni életmódján, hogy csökkentse az éghajlatváltozás környezetre gyakorolt negatív hatásait, a nők (74%) nagyobb arányban, mint a férfiak (60%).
A demográfiai elemzés az Agerpres szerint rámutatott, hogy az idősebb generációk, az 1928 és 1946 között, illetve az 1946 és 1964 között születettek hisznek a legkisebb mértékben abban, hogy az éghajlatváltozásokat az emberi tevékenység idézi elő. Ugyanakkor az 1981 és 1996 között, illetve az 1946 és 1964 között születettek hajlandóak a legkisebb mértékben életvitelük megváltoztatására.
A Románia klímahelyzete 2024-ben kutatást egy 11 kutatóból álló csoport készítette. A jelentés bemutatja a legfrissebb éghajlati adatokat és előrejelzéseket, elemzi a szélsőséges időjárási jelenségek, valamint a romániai éghajlat-, környezet- és energiapolitikák alakulását, részletezi az energiarendszerrel kapcsolatos előrelépéseket és jövőbeli terveket, valamint foglalkozik a románok éghajlatváltozáshoz való hozzáállásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!