
A komposztálás az egyik legnépszerűbb foglalkozásuk
Fotó: Facebook/ Nekünk ZÖLD
A hulladékmentes, fenntartható életmódot népszerűsíti a Nekünk ZÖLD! kolozsvári kezdeményezés. A Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete projektjének foglalkozásai a nagyvárosban élő fiatal korosztály számára mutatnak irányt a környezettudatos életmódot illetően – mondta el a Krónikának Tamás Csilla ötletgazda.
2022. március 14., 08:162022. március 14., 08:16
Nagyvárosi környezetben élők számára nyújt segítséget a környezettudatos, hulladékmentes életmód kialakításához a Nekünk ZÖLD! kezdeményezés. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezetének (EMKISZ)kolozsvári foglalkozásain olyan praktikákat, ötleteket ismerhetnek meg az érdeklődők, amelyekkel többet tehetünk környezetünk megóvásáért – mondta el a lapunknak Tamás Csilla, az EMKISZ elnöke, a projekt egyik ötletgazdája. Hozzátette, meglátásuk szerint a környezetvédelem, a fenntartható életmód problémáját egyre inkább sajátjának érzi a fiatal korosztály, ezért is illeszkednek a Nekünk ZÖLD! kezdeményezés programjai az ifjúsági szervezet profiljába.
A projekt alapötlete 2018-ban született, az alapító csapat tagjai Pásztor Ágnes, Tamás Csilla azóta is felelnek a programokért, illetve később Gergely Noémi és Takács Júlia is bekapcsolódott az akcióba. Az ötletgazda elmondta, a koronavírus-járvány idején kevés programot szerveztek, nem tartottak eseményeket virtuális térben, ugyanis
„Épp az a lényege a programjainknak, hogy ha például komposztálni akarunk, a résztvevők a gyakorlatban megnézik, kipróbálják mekkorára kell szabdalni a fadarabokat, vagy megfigyelik hogyan kell összerakni a komposztládát, és miként kell beletenni a kukacokat. Amikor természetes alapanyagú kencéket, illatszereket, tisztítószereket készítünk, akkor is azt tartjuk szem előtt, hogy mindenki kipróbálhassa, megtapasztalhassa, aztán haza is vihesse azt, amit elkészített” – hangsúlyozta Tamás Csilla.
Az ötletgazda kifejtette, elsősorban a nagyvárosban élő fiatalok számára szerveznek programokat. Meggyőződésük, hogy teljesen másképp kell gondolkozni a környezetvédelemmel kapcsolatban egy nagyvárosban, mint akár egy kisebb településen vagy falun. Nagyvárosban más módon jutnak hozzá az emberek az alapanyagokhoz, mint vidéken, ezenkívül kevesebb lehetőségük van a komposztálásra, újrahasznosításra.
Fotó: Facebook/ Nekünk ZÖLD
„A legelső műhelyünk a városi komposztálásról szólt, melyet többször is megismételtünk. Nagy népszerűségnek örvendett, mert sokakat érdekelt, mit lehet tenni ahhoz, hogy az a rengeteg hulladék, ami termelődik, ne a kukában landoljon. A természetes tisztítószerek, kozmetikumok témája is népszerű, mert sok embert érdekel, hogy tudnak gyerekbarát módon mosni, milyen eszközöket használhatnak, hogy a lehető legkevesebb vegyszer kerüljön a bőrükre” – fejtette ki az ötletgazda. Kitért arra is, hogy
Ezenkívül néha gyerekek és idősebbek is részt vesznek a foglalkozásokon. Ennek egyik oka, hogy a gyerek vagy unoka az iskolából olyan igényekkel megy haza, hogy kevesebb műanyagba csomagolt alapanyagot vegyenek, esetleg komposztáljanak. Ezenkívül szerveznek az újrahasznosításhoz kapcsolódó műhelyeket is, ilyen volt például karácsony előtt fenyőfadíszek készítése kidobásra ítélt anyagokból. „Ez megint egy olyan téma, ami az idősebb korosztályt is érdekli, mert sokaknak van olyan emlékük, hogy gyerekkorukban csináltak hasonló díszeket a szüleikkel, és inkább nosztalgiázni tértek be” – jegyezte meg az ötletgazda.
Tamás Csilla kifejtette, nagy hibának tartja, hogy létezik egyfajta nyomás a környezettudatos életmóddal kapcsolatban, hogy mindent azonnal tökéletesen kell csinálnunk. A városi környezetben élők számára sok esetben kivitelezhetetlen, hogy ne használjanak műanyagot, illetve ez olyan szintű erőfeszítést igényel, ami nem biztos, hogy szükséges és célravezető.
A zöld projekt keretében házi készítésű tisztítószereket állítanak elő a foglalkozások résztvevői
Fotó: Facebook/ Nekünk ZÖLD
„Persze nem azt mondom, hogy nincs olyan személy, aki ezt nem tudja megcsinálni, azonban
– hívta fel a figyelmet az EMKISZ elnöke. Hozzátette, a Nekünk ZÖLD! projekt üzenete az, hogy nem az a fontos, hogy minden tökéletesen legyen komposztálva, vagy hogy többé ne használjunk bolti tusfürdőt vagy szappant. Azt szeretnék népszerűsíteni, hogy találjunk olyan utakat és módokat, amelyekkel csökkenteni tudjuk az általunk termelt hulladékmennyiséget.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!