
A komposztálás az egyik legnépszerűbb foglalkozásuk
Fotó: Facebook/ Nekünk ZÖLD
A hulladékmentes, fenntartható életmódot népszerűsíti a Nekünk ZÖLD! kolozsvári kezdeményezés. A Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete projektjének foglalkozásai a nagyvárosban élő fiatal korosztály számára mutatnak irányt a környezettudatos életmódot illetően – mondta el a Krónikának Tamás Csilla ötletgazda.
2022. március 14., 08:162022. március 14., 08:16
Nagyvárosi környezetben élők számára nyújt segítséget a környezettudatos, hulladékmentes életmód kialakításához a Nekünk ZÖLD! kezdeményezés. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezetének (EMKISZ)kolozsvári foglalkozásain olyan praktikákat, ötleteket ismerhetnek meg az érdeklődők, amelyekkel többet tehetünk környezetünk megóvásáért – mondta el a lapunknak Tamás Csilla, az EMKISZ elnöke, a projekt egyik ötletgazdája. Hozzátette, meglátásuk szerint a környezetvédelem, a fenntartható életmód problémáját egyre inkább sajátjának érzi a fiatal korosztály, ezért is illeszkednek a Nekünk ZÖLD! kezdeményezés programjai az ifjúsági szervezet profiljába.
A projekt alapötlete 2018-ban született, az alapító csapat tagjai Pásztor Ágnes, Tamás Csilla azóta is felelnek a programokért, illetve később Gergely Noémi és Takács Júlia is bekapcsolódott az akcióba. Az ötletgazda elmondta, a koronavírus-járvány idején kevés programot szerveztek, nem tartottak eseményeket virtuális térben, ugyanis
„Épp az a lényege a programjainknak, hogy ha például komposztálni akarunk, a résztvevők a gyakorlatban megnézik, kipróbálják mekkorára kell szabdalni a fadarabokat, vagy megfigyelik hogyan kell összerakni a komposztládát, és miként kell beletenni a kukacokat. Amikor természetes alapanyagú kencéket, illatszereket, tisztítószereket készítünk, akkor is azt tartjuk szem előtt, hogy mindenki kipróbálhassa, megtapasztalhassa, aztán haza is vihesse azt, amit elkészített” – hangsúlyozta Tamás Csilla.
Az ötletgazda kifejtette, elsősorban a nagyvárosban élő fiatalok számára szerveznek programokat. Meggyőződésük, hogy teljesen másképp kell gondolkozni a környezetvédelemmel kapcsolatban egy nagyvárosban, mint akár egy kisebb településen vagy falun. Nagyvárosban más módon jutnak hozzá az emberek az alapanyagokhoz, mint vidéken, ezenkívül kevesebb lehetőségük van a komposztálásra, újrahasznosításra.
Fotó: Facebook/ Nekünk ZÖLD
„A legelső műhelyünk a városi komposztálásról szólt, melyet többször is megismételtünk. Nagy népszerűségnek örvendett, mert sokakat érdekelt, mit lehet tenni ahhoz, hogy az a rengeteg hulladék, ami termelődik, ne a kukában landoljon. A természetes tisztítószerek, kozmetikumok témája is népszerű, mert sok embert érdekel, hogy tudnak gyerekbarát módon mosni, milyen eszközöket használhatnak, hogy a lehető legkevesebb vegyszer kerüljön a bőrükre” – fejtette ki az ötletgazda. Kitért arra is, hogy
Ezenkívül néha gyerekek és idősebbek is részt vesznek a foglalkozásokon. Ennek egyik oka, hogy a gyerek vagy unoka az iskolából olyan igényekkel megy haza, hogy kevesebb műanyagba csomagolt alapanyagot vegyenek, esetleg komposztáljanak. Ezenkívül szerveznek az újrahasznosításhoz kapcsolódó műhelyeket is, ilyen volt például karácsony előtt fenyőfadíszek készítése kidobásra ítélt anyagokból. „Ez megint egy olyan téma, ami az idősebb korosztályt is érdekli, mert sokaknak van olyan emlékük, hogy gyerekkorukban csináltak hasonló díszeket a szüleikkel, és inkább nosztalgiázni tértek be” – jegyezte meg az ötletgazda.
Tamás Csilla kifejtette, nagy hibának tartja, hogy létezik egyfajta nyomás a környezettudatos életmóddal kapcsolatban, hogy mindent azonnal tökéletesen kell csinálnunk. A városi környezetben élők számára sok esetben kivitelezhetetlen, hogy ne használjanak műanyagot, illetve ez olyan szintű erőfeszítést igényel, ami nem biztos, hogy szükséges és célravezető.
A zöld projekt keretében házi készítésű tisztítószereket állítanak elő a foglalkozások résztvevői
Fotó: Facebook/ Nekünk ZÖLD
„Persze nem azt mondom, hogy nincs olyan személy, aki ezt nem tudja megcsinálni, azonban
– hívta fel a figyelmet az EMKISZ elnöke. Hozzátette, a Nekünk ZÖLD! projekt üzenete az, hogy nem az a fontos, hogy minden tökéletesen legyen komposztálva, vagy hogy többé ne használjunk bolti tusfürdőt vagy szappant. Azt szeretnék népszerűsíteni, hogy találjunk olyan utakat és módokat, amelyekkel csökkenteni tudjuk az általunk termelt hulladékmennyiséget.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!