Hirdetés

Felfújható „űrszállók”?

Felfújható „űrhoteleket” telepítene a kozmoszba egy amerikai cég, amely így kívánja előmozdítani a világűr magánszemélyek általi meghódítását. A nevadai Bigelow Aerospace nevű vállalat a következő évtizedben több állomást szándékozik Föld körüli pályára állítani.

Gazda Árpád

2007. április 16., 00:002007. április 16., 00:00

„Az űrutazás hamarosan már nem lesz különlegesség” – véli a cég elnöke, az amerikai Budget szállodaláncból meggazdagodott Robert Bigelow, aki emlékeztetett arra, hogy annak idején az első műhold felbocsátása is rendkívüli esemény volt, ma pedig már üzleti szükségszerűség. A nevadai vállalat úgy képzeli, hogy az amerikai űrkutatási hatóság, a NASA egy eredetileg a Nemzetközi Ûrállomás eléréséhez tervezett űrhajójával juttatja majd fel az utazni szándékozókat a felfújható űrállomásokra, ahová az űrkutatási programokban részt nem vevő országok polgárai is ellátogathatnának. A Bigelow Aerospace-nek a felfújható állomásból van már prototípusa az űrben, a Genesis I, és még áprilisban tervezik fellőni a másodikat, a Genesis II-t egy orosz rakétával. Ezen egy madagaszkári óriáscsótányt, skorpiókat és egy hangyatelepet is Föld körüli pályára állítanak, és kamerás megfigyelőrendszerrel fogják vizsgálni az állatok alkalmazkodását az űrbeli körülményekhez. Az első olyan űrállomást, amely már emberi személyzettel utazhat az űrbe, 2010 végéig tervezik felbocsátani. A Bigelow Aerospace saját rakétákat nem fejleszt ki, ehelyett olcsó szállítórakétákat fejlesztő magáncégekkel lépne kapcsolatba. A magát űrvállalkozónak nevező Robert Bigelow a napokban nyerte el az úgynevezett Ûrvívmány Díjat a Genesis I tavaly júniusi sikeres felbocsátásáért. Terve szerint 2013-ra pályára áll az első működő, lakható űrkomplexum, amelyet 2017-ig újabb három követ.

Bigelow elképzelése szerint az „űrhoteleknek” is nevezett felfújható állomásokra kikapcsolódni utaznának a tehetősek, de kutatásokat is lehetne rajtuk végezni. A vállalkozó cége a felfújható űrállomás tervét a NASA-tól vásárolta meg; az űrkutatási hivatal ezeket eredetileg a Nemzetközi Ûrállomáshoz csatlakozó „lakópavilonoknak” szánta. A rugalmas anyagból készülő állomások falát vízzel töltött párnákkal bélelnék ki, így hatékony védelmet alakíthatnának ki a veszélyes sugárzások kiszűrésére. Bigelow számításai szerint 15 millió dollárba fog kerülni egy négyhetes űrkaland, ami lényegesen kevesebb, mint a mai, orosz űrhajókkal utazó turisták által fizetett 20–25 millió dollár.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés