
Fotó: Gligor Róbert László
Falumúzeumot avattak a tizenkettedik alkalommal megrendezett sóváradi falunapok hétvégi rendezvénysorozatának keretében. A tájháznak egy 119 éves épület ad otthont.
2016. augusztus 01., 19:382016. augusztus 01., 19:38
Takaros paraszti portát tett rendbe és alakított át falumúzeummá a lakosság bevonásával a sóváradi közművelődési egyesület. A település látványosságát szombat délelőtt avatták fel, és Bíró Csaba polgármester szerint ez nemcsak egy múzeum, hanem annak jeleként áll a Maros megyei településen, hogy „mindig hazavárnak minden sóváradit, aki rövidebb vagy hosszabb időre elhagyta a falut, az itthon élőket pedig tisztelet illeti, amiért ragaszkodnak szülőföldjükhöz”. Ugyanakkor felkérte a jelen lévő Péter Ferenc megyei tanácselnököt, hogy vegye észre: „Sóvárad egy fejlesztésre alkalmas és arra szoruló magyar falu, ahol a közösségnek melege és ereje van”.
Péter Ferenc üdvözölte a település lakóit és új vezetőjét, és megígérte: társa lesz a sóváradi elöljárónak, hogy ez a falu is fejlődő, életképes, vonzó településsé váljon. Az ünnep kapcsán fellépett a felvidéki Borsiból érkezett II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás Muskátli énekcsoportja, amely a település üdvözletét is tolmácsolta, a sátoraljaújhelyiek is üdvözölték sóváradi testvéreiket, de az ünnepélyes pillanatokat színesebbé tette a gyergyószentmiklósi fúvószenekar és a helyi népi zenekar fellépése is.
Értékőrzés magas fokon
A sóvidéki születésű Barabás László marosvásárhelyi néprajzkutató szerint Sóvárad nem a sóból élt meg, hanem a famegmunkálásból, különösen az ácsolt szuszékok (gabonatartó ládák) készítéséből. A faluban az állattartás is jellemző volt, ezt bizonyítja a portán álló tipikus székely csűr is. A szépen berendezett háromosztatú lakóházban pedig minden, a női munkához szükséges eszköz benne van. „A ház tárgyi bizonyítéka annak, hogy a falut egykor gazdaszellem és kulturális igény jellemezte, így remélhetően a porta tárgyai nem maradnak holt anyagok, hanem meg is fognak »szólalni«. Olyan kezdeményezés ez a falumúzeum, amely értékeket mutat fel, és felsorakozik a sokfelé található tájházak mellé. Így építjük a közös Kárpát-hazát” – jelentette ki a szakember.
Az épületet az önkormányzat vásárolta meg, és a helyi kulturális egyesületnek adta át feljavítás és berendezés céljából. Gagyi Ildikó, a kulturális egyesület elnöke szerint sikerült életet lehelni azokba a „féltve őrzött kincsekbe”, olykor kacatnak vélt tárgyakba, amelyeket a helyiek erre a célra nekik adományoztak. A berendezett épület „első házának” falait Bíró Éva festőművész alkotásai díszítik, aki sóváradi portákat örökített meg realisztikus módon. De rendbe tették a sütőházat és a csűrt is, itt gazdasági eszközöket mutattak be.
Az ünnepségen részt vett a nyárádszeredai Kálmán Mária néni is, aki ebben a házban született Sántha Balázs és Adorjáni Irma gyermekeként, és akinek nagyszülei építették ezt a portát 1897-ben. A ház 78 éves szülöttje meghatódva vette szemügyre az udvaron, az épületekben és a kertben végzett átalakításokat, és tiszteletét fejezte ki mindazoknak, akik széppé tették egykori lakhelyét.
A kert is él
Az épületek berendezése mellett a kiskertet is megművelték. A polgármester bevonta az iskolát és annak pedagógusait abba a mozgalomba, amelyet Kovács Szilvia, a magyarországi Karcag alpolgármestere indított, és amelyet nálunk a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete valósít meg. A legszebb konyhakertek verseny célja, hogy ráébresszék az embereket arra, mekkora pazarlás, ha kertjeiket nem művelik meg, hanem parlagon hagyják, vagy csak virág kerül bele. A kertet négy helyi osztály diákjai művelik meg, és reménykednek, hogy az augusztusi mikházi gazdanapok keretében történő díjazáson ők is örülhetnek majd.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
szóljon hozzá!