
Fotó: Gligor Róbert László
Falumúzeumot avattak a tizenkettedik alkalommal megrendezett sóváradi falunapok hétvégi rendezvénysorozatának keretében. A tájháznak egy 119 éves épület ad otthont.
2016. augusztus 01., 19:382016. augusztus 01., 19:38
Takaros paraszti portát tett rendbe és alakított át falumúzeummá a lakosság bevonásával a sóváradi közművelődési egyesület. A település látványosságát szombat délelőtt avatták fel, és Bíró Csaba polgármester szerint ez nemcsak egy múzeum, hanem annak jeleként áll a Maros megyei településen, hogy „mindig hazavárnak minden sóváradit, aki rövidebb vagy hosszabb időre elhagyta a falut, az itthon élőket pedig tisztelet illeti, amiért ragaszkodnak szülőföldjükhöz”. Ugyanakkor felkérte a jelen lévő Péter Ferenc megyei tanácselnököt, hogy vegye észre: „Sóvárad egy fejlesztésre alkalmas és arra szoruló magyar falu, ahol a közösségnek melege és ereje van”.
Péter Ferenc üdvözölte a település lakóit és új vezetőjét, és megígérte: társa lesz a sóváradi elöljárónak, hogy ez a falu is fejlődő, életképes, vonzó településsé váljon. Az ünnep kapcsán fellépett a felvidéki Borsiból érkezett II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás Muskátli énekcsoportja, amely a település üdvözletét is tolmácsolta, a sátoraljaújhelyiek is üdvözölték sóváradi testvéreiket, de az ünnepélyes pillanatokat színesebbé tette a gyergyószentmiklósi fúvószenekar és a helyi népi zenekar fellépése is.
Értékőrzés magas fokon
A sóvidéki születésű Barabás László marosvásárhelyi néprajzkutató szerint Sóvárad nem a sóból élt meg, hanem a famegmunkálásból, különösen az ácsolt szuszékok (gabonatartó ládák) készítéséből. A faluban az állattartás is jellemző volt, ezt bizonyítja a portán álló tipikus székely csűr is. A szépen berendezett háromosztatú lakóházban pedig minden, a női munkához szükséges eszköz benne van. „A ház tárgyi bizonyítéka annak, hogy a falut egykor gazdaszellem és kulturális igény jellemezte, így remélhetően a porta tárgyai nem maradnak holt anyagok, hanem meg is fognak »szólalni«. Olyan kezdeményezés ez a falumúzeum, amely értékeket mutat fel, és felsorakozik a sokfelé található tájházak mellé. Így építjük a közös Kárpát-hazát” – jelentette ki a szakember.
Az épületet az önkormányzat vásárolta meg, és a helyi kulturális egyesületnek adta át feljavítás és berendezés céljából. Gagyi Ildikó, a kulturális egyesület elnöke szerint sikerült életet lehelni azokba a „féltve őrzött kincsekbe”, olykor kacatnak vélt tárgyakba, amelyeket a helyiek erre a célra nekik adományoztak. A berendezett épület „első házának” falait Bíró Éva festőművész alkotásai díszítik, aki sóváradi portákat örökített meg realisztikus módon. De rendbe tették a sütőházat és a csűrt is, itt gazdasági eszközöket mutattak be.
Az ünnepségen részt vett a nyárádszeredai Kálmán Mária néni is, aki ebben a házban született Sántha Balázs és Adorjáni Irma gyermekeként, és akinek nagyszülei építették ezt a portát 1897-ben. A ház 78 éves szülöttje meghatódva vette szemügyre az udvaron, az épületekben és a kertben végzett átalakításokat, és tiszteletét fejezte ki mindazoknak, akik széppé tették egykori lakhelyét.
A kert is él
Az épületek berendezése mellett a kiskertet is megművelték. A polgármester bevonta az iskolát és annak pedagógusait abba a mozgalomba, amelyet Kovács Szilvia, a magyarországi Karcag alpolgármestere indított, és amelyet nálunk a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete valósít meg. A legszebb konyhakertek verseny célja, hogy ráébresszék az embereket arra, mekkora pazarlás, ha kertjeiket nem művelik meg, hanem parlagon hagyják, vagy csak virág kerül bele. A kertet négy helyi osztály diákjai művelik meg, és reménykednek, hogy az augusztusi mikházi gazdanapok keretében történő díjazáson ők is örülhetnek majd.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
szóljon hozzá!