Valósággal megszállták a turisták a hétvégén a tájegység gyöngyszemének tartott, hagyományaihoz ma is ragaszkodó Kalotaszentkirály-Zentelkét, ahol 9. alkalommal rendezték meg a Csipkebogyó-fesztivált.
2014. október 26., 19:082014. október 26., 19:08
Az 1100 lelkes, többségében magyarok lakta település egyre nagyobb hangsúlyt fektet a faluturizmusra, ezért a számos egyéb programmal tarkított rendezvényt szándékosan kötik össze az október 23-i nemzeti ünneppel.
Az időzítés idén is bevált: a Bánffyhunyad közelében fekvő község 46 minősített panziójára ki kellett tenni a megtelt táblát a főleg az anyaországból érkezett népes vendégsereg érdeklődése miatt. A helybeliek és a távolról jöttek a szervezők – Kalotaszentkirályi Vendégfogadók Egyesülete és a Davincze Tours Utazási Iroda – jóvoltából már péntek este sem maradtak program nélkül.
A helyi kultúrházban címerkiállítással egybekötve bemutatták Pécsi L. Dániel jelképtervező Címerekkel írt történelem című kötetét. Okos Márton, a falu szülötte Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába című könyvének bemutatásával idézte fel 25 évvel ezelőtti merész vállalkozását, Juhos Gáborral együtt ugyanis 1989-ben 1680 kilométert tettek meg Budapesttől Strasbourgig gyalog, hogy tiltakozzanak a romániai falurombolás, az erdélyi magyar közösséget ért jogtiprások ellen.
A szombati csipkefesztiválon már ahhoz hasonlatos látvány tárult a látogatók elé, mint amilyen a Kalotaszeghez rokoni szálakkal kötődő, kereken száz évvel ezelőtti szentkirályi látogatását A Kalota partján című versében megörökítő Ady Endrét fogadta. (Az évforduló tiszteletére idén Ady-emlékszobát is berendeztek a községben). Azzal a különbséggel, hogy miközben a költő templomból jövet csodálta meg a színpompás népviseletbe öltözött falusiakat, ezúttal a Szent István-szoborral ékesített park előtt felállított standoknál lehetett megcsodálni a színekben tobzódó ingbe, szoknyába bújt, gyöngyös pártát viselő lányokat, asszonyokat.
A versenyre benevezett csapatok hatalmas üstökben főzték a település környékén élő vadrózsa terméséből, a csipkebogyóból készült lekvárt – vagy ahogy errefelé nevezik, ízt. A vendégváró falatok ízlelgetése közben kioktatnak, hogy a csipkebogyót leszedése után azonnal fel kell használni, mert a tápértéke ekkor a legmagasabb, ugyanakkor azt sem árt tudni, hogy a hecsedli a narancsnál húszszor több C vitamint tartalmaz.
Az összetört, -préselt bogyó pépjéből, az úgynevezett csipkeszotyogóból néhány órás főzés után készül el a rozsdabarna íz, amelyhez hasonlóan többek között csipke- és fenyőszirupot vagy áfonyapálinkát is lehetett vásárolni. Miközben persze meg lehetett tekinteni a helyi vagy csombordi néptánccsoportok fellépését is.
Póka András György polgármester kérdésünkre elmondta, mivel a településre a tranzitturizmus jellemző, minél több és színesebb program szervezésével igyekeznek vendégeket csalogatni Kalotaszentkirályra. „A csipkefesztivál már hagyománynak számít nálunk: lehetőséget teremt az ünnepre, magyarországi testvértelepüléseink, közöttük például az idén is ellátogató kunadacsiakkal való találkozásra is. Ugyanakkor a vendég akkor érzi igazán jól magát, ha kiszolgáljuk a kényelmét is, éppen ezért az idegenforgalom elképzelhetetlen lenne a víz- és szennyvízhálózat kiépítése, a járdák, utak rendbetétele nélkül, emellett sportbázissal, ötven férőhelyes bentlakással is rendelkezünk\" – magyarázta lapunknak a község elöljárója.
A polgármestertől megtudtuk, hamarosan felújítják az önkormányzat által nemrég vásárolt, tájháznak kiszemelt épületet a Szent István-park mellett, ahol kalotaszegi szobát, kovácsműhelyt is berendeznek, továbbá a kenderfeldolgozást is bemutatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!