
Valósággal megszállták a turisták a hétvégén a tájegység gyöngyszemének tartott, hagyományaihoz ma is ragaszkodó Kalotaszentkirály-Zentelkét, ahol 9. alkalommal rendezték meg a Csipkebogyó-fesztivált.
2014. október 26., 19:082014. október 26., 19:08
Az 1100 lelkes, többségében magyarok lakta település egyre nagyobb hangsúlyt fektet a faluturizmusra, ezért a számos egyéb programmal tarkított rendezvényt szándékosan kötik össze az október 23-i nemzeti ünneppel.
Az időzítés idén is bevált: a Bánffyhunyad közelében fekvő község 46 minősített panziójára ki kellett tenni a megtelt táblát a főleg az anyaországból érkezett népes vendégsereg érdeklődése miatt. A helybeliek és a távolról jöttek a szervezők – Kalotaszentkirályi Vendégfogadók Egyesülete és a Davincze Tours Utazási Iroda – jóvoltából már péntek este sem maradtak program nélkül.
A helyi kultúrházban címerkiállítással egybekötve bemutatták Pécsi L. Dániel jelképtervező Címerekkel írt történelem című kötetét. Okos Márton, a falu szülötte Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába című könyvének bemutatásával idézte fel 25 évvel ezelőtti merész vállalkozását, Juhos Gáborral együtt ugyanis 1989-ben 1680 kilométert tettek meg Budapesttől Strasbourgig gyalog, hogy tiltakozzanak a romániai falurombolás, az erdélyi magyar közösséget ért jogtiprások ellen.
A szombati csipkefesztiválon már ahhoz hasonlatos látvány tárult a látogatók elé, mint amilyen a Kalotaszeghez rokoni szálakkal kötődő, kereken száz évvel ezelőtti szentkirályi látogatását A Kalota partján című versében megörökítő Ady Endrét fogadta. (Az évforduló tiszteletére idén Ady-emlékszobát is berendeztek a községben). Azzal a különbséggel, hogy miközben a költő templomból jövet csodálta meg a színpompás népviseletbe öltözött falusiakat, ezúttal a Szent István-szoborral ékesített park előtt felállított standoknál lehetett megcsodálni a színekben tobzódó ingbe, szoknyába bújt, gyöngyös pártát viselő lányokat, asszonyokat.
A versenyre benevezett csapatok hatalmas üstökben főzték a település környékén élő vadrózsa terméséből, a csipkebogyóból készült lekvárt – vagy ahogy errefelé nevezik, ízt. A vendégváró falatok ízlelgetése közben kioktatnak, hogy a csipkebogyót leszedése után azonnal fel kell használni, mert a tápértéke ekkor a legmagasabb, ugyanakkor azt sem árt tudni, hogy a hecsedli a narancsnál húszszor több C vitamint tartalmaz.
Az összetört, -préselt bogyó pépjéből, az úgynevezett csipkeszotyogóból néhány órás főzés után készül el a rozsdabarna íz, amelyhez hasonlóan többek között csipke- és fenyőszirupot vagy áfonyapálinkát is lehetett vásárolni. Miközben persze meg lehetett tekinteni a helyi vagy csombordi néptánccsoportok fellépését is.
Póka András György polgármester kérdésünkre elmondta, mivel a településre a tranzitturizmus jellemző, minél több és színesebb program szervezésével igyekeznek vendégeket csalogatni Kalotaszentkirályra. „A csipkefesztivál már hagyománynak számít nálunk: lehetőséget teremt az ünnepre, magyarországi testvértelepüléseink, közöttük például az idén is ellátogató kunadacsiakkal való találkozásra is. Ugyanakkor a vendég akkor érzi igazán jól magát, ha kiszolgáljuk a kényelmét is, éppen ezért az idegenforgalom elképzelhetetlen lenne a víz- és szennyvízhálózat kiépítése, a járdák, utak rendbetétele nélkül, emellett sportbázissal, ötven férőhelyes bentlakással is rendelkezünk\" – magyarázta lapunknak a község elöljárója.
A polgármestertől megtudtuk, hamarosan felújítják az önkormányzat által nemrég vásárolt, tájháznak kiszemelt épületet a Szent István-park mellett, ahol kalotaszegi szobát, kovácsműhelyt is berendeznek, továbbá a kenderfeldolgozást is bemutatják.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
szóljon hozzá!