2009. szeptember 01., 10:532009. szeptember 01., 10:53
Az esélyegyenlőséget segítő nemzetközi programot az Európai Unió finanszírozza és egy holland civil szervezet koordinálja. A Mira Media tizenhárom éve küzd – európai televíziókkal és internetes sajtóorgánumokkal szorosan együttműködve – az etnikai és kulturális sokszínűség érvényesítéséért, illetve a kisebbségek kiegyensúlyozott ábrázolásáért.
„Fontosnak tartom ezt a képzést. A riportereknek, szerkesztőknek ismerniük kell a kisebbségekre vonatkozó joganyagot, de még fontosabb, hogy tudják, a kiegyensúlyozott, higgadt és felelős tájékoztatás valójában rajtuk, rajtunk múlik. Csak a média önszabályozása garantálhatja a sokszínűség megjelenítését, a kisebbségek tisztességes ábrázolását. A jogszabályok ugyanis nem minden esetben életszerűek, nem adnak minden egyes gyakorlati kérdésre egyértelmű választ. Daróczi Tímea kollégámmal azon leszünk, hogy kézzelfogható, gyakorlatias problémákat vessünk föl és vitassunk meg” – mondta D. Tóth Kriszta.
Az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósulását segítő műhelyfoglalkozások résztvevői a közszolgálati hír- és hírháttér műsorok, a Híradó, Az Este, a Szempont, a Kékfény és A szólás szabadsága műsorvezetői, riporterei, szerkesztői. Olyan műsorkészítők, akik munkája során felvetődhetnek televíziós szakmai, jogi, szemantikai, emberi vagy egyéb kérdések a kisebbségek megjelenítésével, megszólaltatásával, ábrázolásával kapcsolatban.
A képzés során a trénerek ismertetik a téma jogi hátterét Európában és Magyarországon, megvizsgálják a hazai és a külföldi tudósítói gyakorlatot, illetve megvitatják azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyekkel a műsorkészítő kollégák a napi munka során találkozhatnak. „Hiánypótló kezdeményezés, amelyre a magyarországi közállapotokat tekintve talán soha nem volt olyan nagy szükség, mint most” – összegezte a Híradó szerkesztő-műsorvezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok