2007. március 19., 00:002007. március 19., 00:00
Az építők régi,esetenként egészen ősi, illetve márrendelkezésre álló új technológiátalkalmaztak, bizonyítva, hogy nincs szükség nagytudományos-technológiai forradalomra azenergiatakarékossághoz és az üvegházhatáscsökkentéséhez. Először is a lehetőséghatárain belül maximálisan közömbösítettéka nap kellemetlen hatásait. A ház tetejéntalálható függőleges ablakokat olyan előtetőzetvédi, amely télen, amikor alacsony a Nap járása,beengedi a sugarakat, de nyáron, amikor magasabb, árnyékol.A falakon található ablakokat kívülrőlvédik az állítható fémlemezek,amelyek a belső rolóval szemben nem engedik, hogy azátforrósodott üveg áteressze a hőt.
A falakat szigetelővel borítottkőlapok borítják, mögöttük a hézagotközönséges kaviccsal töltötték ki,amely közismerten rossz hővezető. Ezt a technikát máraz ókori rómaiak is alkalmazták. Belül afalakon, közel a padlózathoz levegőbeszívónyílásokat alakítottak ki. Nyáron, amikora külső hőmérséklet éjszaka legalább5 fokkal alacsonyabb, mint az épületben, a frissebblevegő az épületet körülvevő kavicsrétegenkeresztül behatol, és reggelre az épületbelseje legalább 10 fokot hűl. A behatoló levegőt akavicsréteg hűti. Az ökoházban nincs islégkondicionáló. A legtöbb megtakarításazonban a tetőt borító napelemekből származik.A 72 négyzetméteres panelek felmelegítik a régirómai házak ciszternáihoz hasonló 3 ezerliteres tartályokban felfogott vizet, és ez a vízkerül a padlózat alatt futó csövekbe. Nyárona felmelegített víz egy abszorpciós gépbekerül, ahol egy lítium-bromidos kémiai folyamatlehűti 10 fokra, és ezzel hűtik a házat.
Évente átlagban 104 ezerkilowatt energia termelődik ilyen módon, továbbá457 tonna szén-dioxiddal kevesebb kerül az atmoszférába.Olyan ez, mintha egy évig 113 autó ki sem kerülnea garázsból, vagy mintha egy újabb 50 hektároserdő keletkezne.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).