Lázár Kálmán erdélyi zoológus, az első magyar ornitológiai és állatkertészeti művek szerzője, a pesti állatkert megalapításában jelentős szerepet játszó tudós tiszteletére tartanak emléknapot kedden a marosvásárhelyi állatkertben.
2014. május 19., 14:362014. május 19., 14:36
A rendezvényt L. Simon László kormánybiztos, országgyűlési képviselő nyitja meg, majd bemutatják Lázár Kálmán 1868 körül megjelent Körút az állatkertekben című albumának – a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával kiadott – hasonmás kötetét.
A rendezvényen Buza Péter művelődéstörténész, a Budapest című folyóirat főszerkesztője bemutatja Lázár Kálmán életútját és szakmai pályáját, szerepét az első magyar állatkert megalapításában. Korsós Zoltán, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója Magyar tudósok a Kárpát-medence 19. századi zoológiai kutatásában címmel tart beszámolót.
Józsa András szovátai történész a Lázár- és a Simény-családról ismertet adatokat, Kovács Zsolt szakíró, az Állatvilág című folyóirat főszerkesztője Lázár Kálmán 19. századi ornitológiában betöltött szerepét ismerteti a hallgatósággal – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert hétfőn az MTI-vel.
Persányi Miklós, a fővárosi állatkert főigazgatója az egzotikus állatok magyar neveiről beszél Lázár Kálmán műve kapcsán.
Kopacz András, a Marosvásárhelyi Állatkert igazgatója az erdélyi és más romániai állatkertek, különösen a marosvásárhelyi állatkert történetét mutatja be a közönségnek, Hanga Zoltán, a fővárosi állatkert szóvivője Lázár Kálmán szerepéről szól a Kárpát-medencei állatkertészet kezdeteinél.
A résztvevők délután Kelementelkén megkoszorúzzák Lázár Kálmán emlékoszlopát, amelynél beszédet mond L. Simon László, Varga József, Gyulakuta és Kelementelke polgármestere, valamint Székely Attila, Kelementelke református lelkipásztora.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!