Emberarcú börtönélet

hanem például arról is, hogy a börtönökben külön cellákat kell kialakítani és fenntartani a dohányzó és nem dohányzó rabok számára. Ha a nem dohányzó fogvatartottnak nem biztosítják a füstmentes cellát, akkor az illető beperelheti a vezetőséget. Emiatt gyakorlatilag meg kellene duplázni a cellák számát.
Többek között erről is beszélgettünk a marosvásárhelyi börtön ideiglenesen megbízott igazgatójával, Mihai Hăbălăuval. Ő vette át a büntetés-végrehajtási intézmény vezetését, miután a volt igazgató, Szöllösi Géza nemrég nyugalomba vonult. A megbízott igazgató maga is sok éve a börtönben dolgozik. Hamarosan versenyvizsgát szerveznek az állás hivatalos betöltésére.

Ajándékkal érkezett a holland küldöttség
A leideni De Bakkerij Diakóniai Központ küldöttsége, 12 fiatalból és a kísérőjükből, Jacqueline Schoonwater aszszonyból álló csoport hétfőn látogatást tett a börtönben, fiatal rabokkal találkoztak, a börtön sporttermében pedig együttesen ki is próbálták azt pingpongasztalt, amelyet a leideni református közösség adományozott a fogháznak. Jó lenne, hogyha jövőre bokszkesztyűket kapnánk ajándékba, mert bokszzsákok ugyan vannak a börtönben, de kesztyűkből nincs elég, szólt a válasz arra a kérdésre, hogy mire lenne szükségük a fogva tartott fiataloknak.

Négy kategória
A helyi sajtó egyre többet foglalkozik a marosvásárhelyi börtönnel. Ez nemcsak annak tulajdonítható, hogy a vezetőség mind gyakrabban tárja ki az intézmény kapuit a média képviselői előtt, hanem annak is, hogy a börtön érdekes rendezvényekkel hívja fel magára a figyelmet. A város központi övezetében levő, 64 ár alapterületű, kétemeletes fogházban jelenleg 487-en élnek, közülük 3 kiskorú és 14 nő. A börtönök működésére vonatkozó legutóbbi törvény értelmében – amely négy kategóriába sorolja a rabokat – komoly változtatásokat kellett végrehajtani a börtönben, hiszen csak az ugyanazon kategóriába tartozó személyeket lehet közös cellába beosztani. A négy kategóriát a maximális biztonságban (15 évnél hosszabb időre elítéltek), a zárt rendszerben, a félig nyitott és nyitott rendszerben őrzött személyek alkotják. Az utóbbi kategóriába tartozók – körülbelül negyvenen – a fogház marosszentkirályi farmján dolgoznak, ahol 560 disznót, 60 tehenet nevelnek, zöldséget, gyümölcsöt termesztenek. Ez a farm teszi lehetővé azt, hogy a börtön szinte teljes mértékben önellátó legyen. Természetesen, ha valaki agresszívan viselkedik, akkor a szigorúan őrzött személyek kategóriájába kerül, akkor is, ha csak 2-3 évre ítélték el. „A nyitott rendszerbe tartozó személyek tulajdonképpen szabadon kellene hogy járjanak a könyvtárba, egyik szobából a másikba, a sportterembe, csak az a baj, hogy nagyon szűk lévén a börtönépület, nem tudjuk őket kellőképpen elkülöníteni a zárt rendszerben élőktől, s így nem tudjuk biztosítani a szabad mozgásukat” – sorolta a nehézségeket Hăbălău igazgató.

Ki a városból!
Országos szinten megszületett az az elképzelés, hogy a marosvásárhelyihez hasonló, az egyes városok szívében levő börtönöket a települések peremére költöztessék. „Az Igazságügyi Minisztérium komoly cégekkel partnerségi kapcsolatot alakítana ki új börtönök építése érdekében – uniós támogatással. De még semmi nem kezdődött el” – tájékoztatott az igazgató. 
A marosvásárhelyi börtön tiszta, a körülményekhez képest tetszetős. A folyosókat, fürdőszobák padlóját, falait korszerű fajanszburkolat borítja, de nem minden uniós előírásnak tudnak eleget tenni.

Munka, szórakozás
Az utóbbi időben a vezetőség a rabokat látogatóba vitte a Teleki Tékába, a megyei könyvtárba, a megyei múzeumba, a napokban pedig egy magáncég jóvoltából a cég sportbázisán futballoztak. Nemrég a megyei könyvtárban kiállították a rabok rajzait. A farmon tevékenykedőkön kívül naponta 140–150-en mennek ki a börtönből, cégeknél dolgoznak. Régebben a rabok takarították a város utcáit, de a Salubriserv cég tavaly nem fizette ki a munkát, most már 5 milliárd régi lejre rúg az adósság. Jelenleg egyesek kubikosmunkát végeznek, Nyárádszeredában egy csoport fafeldolgozással foglalkozik. A zárt osztály lakói közül többen egy lugosi gyárnak cipőfelsőrészeket készítenek. Természetesen a rabok fizetést kapnak, pénzüket egy kártyán tartják, ennek segítségével a börtön kioszkjában élelmiszert vásárolhatnak.

Nehéz eset
A börtön élete persze nemcsak arról szól, hogy a rabok szabadon járnak-kelnek, dolgoznak, néha szórakoznak. Az egyik legproblémásabb rabot gyilkosság miatt ítélték kemény börtönévekre. Többszörösen visszaeső bűnösről van szó, aki igen sok fejtörést okoz az őröknek és az igazgatónak. Bár korábban jogerős ítéletet hoztak ellene, most a bíróságon mégis újratárgyalják az ügyét. Rendkívül agresszíven viselkedik nemcsak az őrökkel, de cellatársaival is. Harmadmagával lakik egy cellában. Gyakran hangoskodik, vízzel árasztja el ce lláját, székkel püföli a cellaajtót. Ideggyógyászati kezelést kapott, de állapota nem javult. Emberjogi szervezeteknél is feljelentette a börtön vezetőségét, emiatt többször folyt vizsgálat az ügyben. „De szerencsére az illető a ritka kivételek közé tartozik” – magyarázza Mihai Hăbălău.