Száz éven belül a Föld gleccsereinek kétharmada megolvadhat a globális felmelegedés következtében
Fotó: Deák Szidónia
Az évszázad végére a gleccserek kétharmada eltűnhet, mivel egy új átfogó tanulmány szerint a klímaváltozás miatt gyorsabban olvadnak a vártnál.
2023. január 08., 18:542023. január 08., 18:54
A Science folyóiratban publikált nemzetközi tanulmány szerzői azonban azt is hozzátették előrejelzésükhöz, hogy amennyiben sikerül kordában tartani a globális felmelegedést, és a hőmérséklet csak néhány tized Celsius-fokkal nő, valamint teljesülnek a klímaváltozás nemzetközi célkitűzései, akkor a gleccsereknek kicsit kevesebb mint fele olvad majd el. Elsősorban a kicsi, de jól ismert gleccserek masíroznak a kihalás felé – idézte a tudósokat az MTI.
– figyelmeztet a tanulmány. A kutatás a Földnek mind a 215 ezer gleccserét vizsgálta – a Grönlandon és az Antarktiszon található jégselfeken lévő jégfolyók kivételével – a korábbi kutatásoknál jóval összetettebb módszerekkel. A lehetséges forgatókönyveket számítógépes szimulációval dolgozták ki.
ami a szimuláció szerint azt jelenti, hogy az évszázad végére a gleccserek tömegének 32 százaléka, 48,5 billió tonna jég, azaz a gleccserek 68 százaléka tűnhet el. Ez a világtengerek szintjének 115 milliméteres emelkedésével jár, pedig a jégselfek olvadása miatt már eleve nő a tengerszint – magyarázta David Rounce, a tanulmány vezető szerzője.
– hangsúlyozta a Carnegie Mellon Egyetem glaciológus és mérnökprofesszora.
Regine Hock, az Alaszkai Fairbanks Egyetem és az Oslói Egyetem glaciológusa, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy miközben „sok kis gleccser számára már túl késő”, a kutatás eredményei világosan mutatják, hogy globálisan minden foknyi hőmérsékletemelkedés számít a gleccserek fennmaradása szempontjából. Attól függően, hogy mennyire melegszik fel a Föld 2100-ra, a tudósok 38,7–64,4 billió tonnányi gleccserjég elolvadását prognosztizálták.
és ezzel a korábbi előrejelzésekhez képest 4–14 százalékkal nőhet a tengerek vízszintje.
A gleccserolvadás okozta 115 milliméteres vízszintemelkedés esetén világszerte több mint 10 millió – az Egyesült Államokban több mint százezer – ember lakóhelye kerül a vízszint alá.
Bár a tudósok szerint a tengerek megemelkedését főleg a jég olvadása okozza majd és nem a gleccserek játsszák benne a főszerepet, ugyanakkor a gleccserek olvadása a helyi lakosság vízellátásának utánpótlását is veszélyezteti, áradásokat okozhat, és eltűnhet számos híres hegycsúcs jégsapkája is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!