A Kincses porta még ma is őrzi százharminc éves polgári ház egykori küllemét
Fotó: Oláh Eszter
Elődeink évszázados tudását őrzi a Hargita megyei Bögöz településén található Kincses porta, amelyet sóház és a méhek által kibocsátott rezgést felhasználó apiterápiás helyiség tesz különlegesebbé a látogatók számára. A házról, a benne működő szolgáltatásokról Ilyés Emőke tulajdonos beszélt a Krónikának.
2021. november 22., 08:292021. november 22., 08:29
Letűnt korok gondosan megőrzött kincseivel találkozhatnak azok, akik a Hargita megyei Bögöz településére látogatnak megszemlélni a százharminc éves Kincses portát, amelyet legújabb tulajdonosa, Ilyés Emőke különös gonddal és végtelen odaadással őrizget az utókor számára. A megannyi régiséget és kézműves terméket rejtő portán olyan egészségturisztikai szolgáltatások is igénybe vehetők, mint a sóház vagy az apiterápiás ház, azaz a méhek által kibocsátott rezgést hasznosító terápiás eljárás.
A porta házigazdája, Ilyés Emőke vajkészítés közben
Fotó: Oláh Eszter
A gazdálkodásból élő Veress család annak idején a négyhektáros gyümölcsös mellett állatokat tartott, és az előállított termékeket nemcsak a környéken, de még Magyarországon is értékesítette. A tejcsarnokként, vajgyárként, papilakként és gazdasági portaként is működő épületegyüttest Ilyés Emőke két évvel ezelőtt azzal a céllal vásárolta meg a gazdacsalád örököseitől, hogy megőrizze annak autentikus formáját. „Nagyon ritka, hogy a falusi környezetben egy polgári porta megmaradjon. Már gyerekkoromban is elvarázsolt a ház, aminek az udvarán sokat játszottunk annak ellenére, hogy az ott lakó öregúr nem szerette” – idézte fel.
Ottjártunkkor megtekinthettük a vajkészítés folyamatát, amelyet egy 91 éves bögözi asszony és a házigazda mutattak be a faluban táborozó fotós csapatnak és lapunknak. Az elkészült vajakat a hagyományokhoz híven bögözi gyöngyvirágos vajpecséttel jelölték meg, a pecséten gyakran a készítő család neve is fel volt tüntetve, hogy messzi vidéken is ismeretes legyen, honnan is származik az adott termék. A polgári épület felső része a jómódú családokhoz hasonlóan három helyiségből, a fogadószobából, a hálóból és a konyhából áll, a szokásosnál jóval magasabb beltérrel.
A fogadószoba is előző korok régiségeivel van tele
Fotó: Oláh Eszter
A többi helyiségben idők során összegyűjtött régiségekkel találkozhatunk, hiszen a porta felszerelése folyamatosan bővül hajdanán használt eszközökkel. „Életet szerettem volna lehelni a helybe, ahol lépten-nyomon valamilyen kincset fedeztem fel, így adta magát az új elnevezés is, a Kincses porta” – osztotta meg a tulajdonos.
Elmondta, esetében a régiség-gyűjtés az iskolai évekig vezethető vissza, ugyanis egykori magyartanárnője jutalomrendszert talált ki a diákok számára a régiséggyűjtés megszerettetése érdekében. „A tanárnőnek erős kisugárzása volt, amellyel igyekezett megszerettetni velünk a régiségeket. Mondanom sem kell, színtízes voltam magyarból. Ahogy elkezdtem járni a padlásokat, és felkerestem nagymamám barátnőit, nagyon szép tárgyakra találtam. Emlékszem, az első leadott tárgy egy régi vajköpülő volt. Később aztán édesanyámmal a népviseleteket is gyűjteni kezdtük” – emlékezett vissza a kezdetekre.
A gazdasági épületben található sütőház ma is üzemel
Fotó: Oláh Eszter
Érdekességként elmondta, hogy az Udvarhelytől tíz kilométerre fekvő település öltözködéskultúrájára hatással volt a városi divat, a helyi népviseletet viszonylag hamar felváltotta a polgári viselet.
Bár kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy a befektetés anyagi szempontból nem a legjövedelmezőbb, és nem fog biztos megélhetési forrást biztosítani számára, mégis úgy döntött, hogy a porta köré építi jövőjét. Mint mondta, leginkább attól tartott, ha más kezébe kerül, a felújítás során az egész ház elveszíti régi varázsát. Az egykor gazdasági épületként működő építmény hátsó részében még mindig megtekinthető a sütőház, a valamikori tejcsarnok meg vajgyár, illetve az állatok élelmezésére használt helyiség, amelyek mára új funkciót kaptak.
Gyógynövények és kézműves termékek kiállítótere
Fotó: Oláh Eszter
A mellette lévő termet egyfajta kézműves termékek boltjaként is említhetnénk, hiszen itt bemutatják a falu lakói által előállított ínyencségeket és népművészeti tárgyakat. Találunk itt gyógynövényből készült teakeverékeket, különleges fűszeres sókat, lekvárokat, szörpöket, de megvásárolhatók a szőttes szőnyegek és a különböző hímzett tárgyak is.
„A portára jellemző jó hangulat szerencsére megmaradt. Számomra fontos, hogy a kézművességgel foglalkozó emberek itt tömörüljenek, és megmutassuk, milyen értékeket is őrzünk a környéken. A Kincses porta egyfajta közösségi térként is működik” – fogalmazott a porta tulajdonosa.
Az apiterápiás kuckóban nyolc méhcsalád lakik
Fotó: Oláh Eszter
Bár a megőrzött örökséget körbejárni önmagában is jó délutáni program, a házigazda azonban fontosnak látta olyan kiegészítő szolgáltatásokat is kínálni az oda látogatóknak, amelyek jól illeszkednek a környezethez, így sóházat és apiterápiás helyiséget is működtet. Utóbbi a méhek által kibocsátott biorezgést hasznosítja, ami nyugtató hatással van az idegrendszerre, csökkentve a stresszt, és gyorsítja a különböző betegségekből való felépülési folyamatot, a házigazda szerint akár az agyvérzés utáni rehabilitációban is segíthet. A Biobee méhészettel közösen megálmodott házikó – amelynek beépített ágyai alatt tavasztól őszig nyolc méhcsalád döngicsél – idén készült el, jövőre pedig várja a felfrissülni vágyó vendégeket.
Az egykori tyúkpajta ma sóházként üzemel
Fotó: Oláh Eszter
Emellett a porta egész évben különböző tevékenységekkel várja az oda látogatókat. Többször szerveztek már kenyérsütést, szappankészítést, gyerekeknek tartott kézműves tevékenységeket, de tervezik a bérkemence-program elindítását is. A házigazdának állandó segítői is vannak, Geréb Enikő hímzéseivel és gyógynövényes készítményeivel, Bartos Ildikó pedig szőttes tárgyaival járul hozzá a kínálathoz.
Ötletekből az egyre bővülő Kincses portán nincs hiány, jelenleg egy egész iskolamúzeumra való anyag várja a csűrépületben, hogy a megfelelő térbe kerüljön, ahol majd az évszázados padokat, a katedrát és a didaktikai eszközöket a mai generáció gyermekei is kipróbálhatják. A szorgos léptekkel épülő-szépülő, megannyi kincset tartogató porta pedig jövő év tavaszától hivatalosan is nyitva áll a látogatók előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!