2010. július 12., 14:202010. július 12., 14:20
A kiállítást kifejezetten azzal a céllal rendezték meg, hogy rehabilitálják a Vlad Țepeș (Karóbahúzó Vlad) néven is emlegetett főnemest, aki a XV. században uralkodott a Havasalföldön. „Drakula kétségtelenül kegyetlen volt, de nem kegyetlenebb, mint korának más fejedelmei” - jelentette ki Margot Rauch, a pénteken megnyílt Drakula - Vajda és vámpír című kiállítás osztrák kurátora.
Vlad Țepeș1431-ben született, Havasalföldön 1456 és 1462 között, majd 1476-ban uralkodott. A becslések szerint ez idő alatt ötvenezer ember halála száradt a lelkén: ezrével húzatta karóba válogatás nélkül politikai ellenfeleit, a bűnözőket és az elfogott törököket. Egyéb kegyetlenkedések is bőven szerepeltek a listáján: sokakat kínoztatott halálra a legkülönbözőbb módokon.
Mindezen történelmi tények ellenére a kurátor mégis úgy vélekedett, hogy „a rossz propaganda áldozata volt”. A kiállításon bemutatott történelmi tanulmányok sora utalt rá: a róla kialakult legendák „azt a célt szolgálták, hogy Európa keleti részét primitív vidékként és a gonosz forrásaként mutassák be” - mondta el Rauch.
A tárlaton két híres portré is szerepel a bécsi Szépművészeti Múzeum és az innsbrucki Ambras kastélymúzeum gyűjteményéből, és olyan kézírásos dokumentumok is láthatók, amelyek vérszomjas őrültként festik le a főurat. Egy 1500-as évekből származó nyomat például étkezés közben ábrázolja, mialatt karóba húzott és levágott végtagú emberek tucatjai láthatók körülötte. Emellett azonban sok román hősként tekint rá, hiszen sikeresen küzdött a török hódítók ellen.
Legendája ihlette meg Bram Stokert, akinek 1897-ben jelent meg Drakula című rémregénye. A történet számtalan további könyv, film és tévéfilm forrása lett. A sápadt bőrű, véres fogú, karmos ujjú, és fekete köpenyt viselő Drakula-imázs azonban jobbára az 1930 és 1960 között a hollywoodi Universal stúdióban készült hét Drakula-filmből vált ismertté.
„Itt az ideje, hogy a hollywooditól eltérő fénybe állítsuk Drakulát” - vélekedik a kiállítás kurátora.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.