- szégyenlős, halk szavú, beszéde néhol nehezen érthető, sokszor inkább arckifejezése a meghatározó.

Gyerekkoráról szólva elmondta például, mindig úgy érezte, más mint a többiek. „Lázadó” lélek volt, nem érdekelte a tanulás. Élete legboldogabb időszakának nevezte, amikor barátnőivel lakott együtt Londonban.

Eljegyzésük 1981 februári bejelentésekor egy riporter megkérdezte őket, szerelmesek-e egymásba, mire Diana rávágta, hogy természetesen, Károly viszont kitérő választ adva azt mondta: „bármit is jelentsen a szerelem”. A most bemutatott felvételek szerint az ifjú menyasszonyt letaglózták jegyesének szavai, a kérdést pedig végtelenül ostobának találta.

Diana úgy érezte nem elég jó. Maga ellen fordult, bulimiás lett.

„A családban mindenki tudott a bulimiámról” - mesélte a beszédtanárának, megjegyezve, hogy alkoholba nem fojthatta bánatát, mert az túl nyilvánvaló lett volna, és az anorexiával is ugyanez volt a helyzet. „Valami diszkrétebbet” akart, így kezdte el hánytatni magát. Második gyermeke,

Mint fogalmazott, Barry Mannakee volt az, aki segített neki talpon maradni. „Ő volt a legnagyobb szerelmem” - vallott a kapcsolatról. A férfit azonban elbocsátották Diana mellől, s alig három hétre rá balesetben meghalt. A hercegnő mindig is gyanúsnak találta szerelme halálának körülményeit.

Házasságuk Károllyal aztán végleg zátonyra futott.

Fülöp herceg, Károly apja, az uralkodó férje pedig Diana szerint azt mondta a fiának, hogy ha nem működik a frigy, visszamehet Camillához.

A hercegnő megosztotta aggodalmait II. Erzsébettel. „Nem tudom, mit tegyek, mondtam neki. Nem tudom mit tegyél, válaszolta ő, hozzátéve, hogy Károly reménytelen” - mondta Diana a felvételeken. Beszélt házaséletükről is. „Háromhetente egyszer” - osztotta meg, hozzátéve, hogy aztán Harry születése után 1-2 évvel teljesen kihűlt a viszonyuk.

- mondta házasságuk végéről és arról, hogy újfajta szerep betöltésére készül a közéletben: még erősebben akarta képviselni azokat, akiket a társadalom kitaszított magából, magánéletével kapcsolatban pedig azt akarta, hogy az ő olvasata is napvilágot lásson.

A dokumentumfilm nem fest hízelgő képet Károlyról, az viszont szinte kizárt, hogy a trónörökös megszólaljon az ügyben. A herceg a nyilvánosság előtt sosem beszél első feleségéről, ritka kivétel volt, amikor Dél-Afrikában járva Nelson Mandelának méltatta Dianának az AIDS-betegekért, valamint a szegénység és a taposóaknák ellen végzett munkáját, és azt mondta, hogy az asszony halála „tragikus és idő előtti” volt.

Diana kendőzetlenül beszél rajtuk, nem úgy, mint a BBC Panorama című műsorának 1995-ben adott híres-hírhedt interjúban, amelyben előzetesen egyeztetett kérdésekre válaszolt.

Diana fivére, Spencer gróf a néhai hercegnő két fiának lelki nyugalmát szem előtt tartva arra kérte a közszolgálati adót, hogy ne vetítse le az alkotást. Régi barátainak egy része is azon a véleményen volt, hogy a videofelvételeken elhangzottak nem tartoznak a nyilvánosságra. Más bizalmasai azonban megszólalnak a filmben.

Diana hercegnő csaknem 20 éve, 1997. augusztus 31-én autóbalesetben vesztette életét Párizsban.