
Fotó: Rédai Attila
Történelmi, szakrális és kulináris helyszíneket mutat be a Duna vallási műsorának folytatása vasárnap délelőttönként. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője ismét felfedezni indul Dél-Erdély rejtett kincseit Az elveszett paradicsom – Dél-erdélyi barangolások Böjte Csabával című sorozat második évadában.
2024. január 19., 16:132024. január 19., 16:13
Böjte Csaba neve összeforrott a gyerekmentés és a segítés fogalmával, hiszen évtizedek óta szolgálja a rászoruló gyermekeket. Védencei mellett szívügye Erdély, különösen a dél-erdélyi magyar emberek és a történelmi, kulturális emlékhelyek sorsa, ezért vállalta, hogy rendhagyó turisztikai műsor keretében mutatja meg a nagyközönségnek ezeket a szépségeket – írja a Híradó.hu.
miközben emlékeztet arra, hogy milyen történeteket őriznek őseink ránk hagyományozott helyszínei.
„Nemcsak az árva gyermekeket, a halhatatlan lelkeket, hanem a dél-erdélyi elárvult köveket, a csatatereket, múltunk omladozó épületeit, de még e vidék gyönyörű hegyeit, tavait, barlangjait sem szabad veszni hagyni. Gondoskodó szeretettel fedezzük fel az őseink által ránk hagyott kincseket” – osztotta meg gondolatait a második évad kezdetéhez kapcsolódva Böjte Csaba.
Az elveszett paradicsom – Dél-erdélyi barangolások Böjte Csabával második évadában felejthetetlen helyszínek kerülnek fókuszba. Többek között az elképesztő szépségű sziklás vidék, Székelyföld legnyugatibb végpontja, a Székelykő; a várfalvi unitárius erdőtemplom; Ős-Torda vára; a nagyenyedi vártemplom és a híres kollégium – borospincéjével együtt, de a történelemkönyvek híres csatatere, Kenyérmező sem maradhat ki.
Az elveszett paradicsom – Dél-erdélyi barangolások Böjte Csabával – vasárnaponként romániai idő szerint 11:10-től a Dunán.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes kalauzolásával új vallási műsor indul vasárnap délelőtt a Dunán; a nézők megismerhetik a Kőmíves Kelemen balladájában felbukkanó dévai várat is.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!