2009. március 06., 11:102009. március 06., 11:10
Julian Derry, az Edinburgh-i Egyetem evolúciós biológiai intézet kutatója szerint Charles Darwin családi élete, s különösen zeneszeretete sokkal nagyobb szerephez jutott tudományos munkásságában, s legfőbb műve, az 1809-ben megjelent A fajok eredete című munkájának megírásában, mint bárki gondolná – olvasható a Discovery News hírei között. „Unokatestvérével, Emma Wedgwooddal kötött házassága alatt napi rutinná vált Darwin számára felesége zongorajátékának élvezete.
A zene központi szerepet játszott a család életében, s gyógyírt jelentett a nagy természettudósnak a napi fáradalmak után, vagy gyakori betegségei idején” – hangsúlyozta a kutató, aki Emma naplója, a családi levelezés és a Darwin-família egyéb dokumentumai alapján jutott erre a következtetésre.
Mint a családi dokumentumokból kiderül, Emma és Charles ritkán voltak távol egymástól. Közös kísérleteket is végeztek, például földigilisztákon, amikor Emma hangos zongorajátékának hatását vizsgálták a férgeken. Charles Darwin zenerajongása egyébként jóval a házassága előtt kezdődött, már Cambridge-i diák korában. Emma, aki tizennégy évvel élte túl férjét, rendületlenül zongorázott Charles Darwinnak egészen 1882-ben bekövetkezett haláláig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok