Dalok, háttértörténettel

A feleség köszöntése sabbat előestéjén

A váradi fellépés csak felerészben szólt a zenéről, ugyanis minden szám előtt angolul elmondták, majd magyarra és románra fordíttatták, miről szól a jiddis szöveg, mi a dal háttértörténete. Meghallgathattuk, miért szeretne mielőbb az esküvőjére érni az éhes vőlegény, mit énekel a vőfély a menyasszonynak, hogy megríkassa, mivel köszönti sabbat előestéjén feleségét a férfi. Néhány jiddis vagy héber dalszöveget annyira fontosnak tartottak a zenészek, hogy a szám eljátszása előtt az egészet lefordíttatták a hitközség vállalkozó kedvű fiataljaival. Bár a koncert ívét könnyen megtörhették volna a sokszor döcögős közjátékok, a közönség hamar megérezte: a kapott információk csak a zenében való elmélyülést szolgálják.

Az erdélyi és a brooklyni út hasonlósága

De nemcsak a versek és tradicionális szövegek alapvetőek a klezmerzene átérzéséhez, ugyanolyan lényeges a tánc is. Hagyományos jiddis táncokat is tanulhattak a zenészektől azok, akik kedden vagy szerdán napközben ellátogattak a Posticum Kulturális Központba, de Deborah Strauss a koncert után is táncba hívta a közönséget. A hegedűművésznő azt mesélte, nagy élmény volt számára, amikor reggel a táncoktatáson az első vendége egy olyan ifjú hölgy volt, aki nem tagja a váradi zsidó közösségnek, pusztán azért jött el, mert érdekelte a számára idegen kultúra.

Az együttes tagjai azt mesélik, különös izgalommal várták a váradi fellépést, s érkezés előtt hosszú autóstúrát is tettek a kolozsvári reptérről Erdély belsejébe, majd vissza Nagyváradig – mindketten magabiztosan használják a Székelyföld megnevezést. „Azt hallottuk, nagyon nehéz errefelé autót vezetni a rossz utak és a forgalom miatt – meséli Jeff  –, de én brooklyni vagyok, nem ijedek meg könnyen ilyesmitől. ” Az emberekről is kizárólag jó benyomásaik vannak, mint mondják, otthonukhoz képest nagyon kicsi, de aktív, érdeklődő zsidó és nem zsidó közösséget találtak itt – kölcsönösen tanulhatnak egymástól. „Különleges érzés itt lenni, nagyon nyitottak az itteniek, érződik, hogy meg akarják ismerni ezt a kultúrát, akár sajátjuknak érzik, akár nem” – mondja a gitáros. Útközben barátokra is találtak, amikor például durrdefektet kaptak, egy benzinkutas segített rajtuk. „Kelet-Európa a klezmerzene hazája. Magyarországon, Romániában, Csehországban és a környező országokban alakult ki ez a változatos műfaj a helyi népzenei elemekből. Éppen ezért vártuk nagyon ezt a fellépést” – mondja Jeff, s hozzáteszi: „Hiszek benne, hogy a zenénkkel a világot jobbá tehetjük.”

Kelet-Európa a klezmer hazája

A klezmer általában jiddis nyelven énekelt, világi témákat feldolgozó hagyományos zsidó tánczenei műfaj. Főként lakodalmakon és más ünnepeken játsszák és éneklik a 15. század óta. A történelem során számos olyan nép hagyományos zenéiből épültek bele motívumok, amelyekkel a zsidók együtt éltek, így a klezmer tartalmaz magyar, román, orosz, cseh, lengyel és egyéb zenei elemeket.