Erről van szó: Dacia Hipster
Fotó: Dacia.com
Három méter hosszúsággal, minimalista filozófiával és a költségek radikális visszafogásával jelentkezik Dacia új koncepciója, a Hipster – amely nem csupán az 1988 és 1991 között gyártott Dacia 500 Lăstun szellemét éleszti újra, de a nemzetközi sajtó szerint akár forradalmasíthatja is a belvárosi elektromobilitás szemléletét.
2025. október 08., 20:012025. október 08., 20:01
A Dacia legújabb koncepciója, a Hipster, mérföldkő lehet az „esszenciális elektromos autózás” irányába – olvasható az Economica.net cikkében. Mint írják,
A nemzetközi média nagyító alá tette a Hipstert, de a rengeteg elismerés mellett kritikát is megfogalmaztak.
A Dacia nemrég bemutatott egy olyan újszerű koncepciót, amely egyszerre kicsi és feltűnő – a Hipster névre hallgat, és az elektromos jövő iránti egyszerűbb, tisztább, közösségközpontú megközelítést képviseli.
A Párizsban bemutatott Hipster méretei és formavilága által a Dacia 500 Lăstunt idézi. A Lăstunt Temesváron gyártották a ’80-as évek végén, a szocialista rendszer alkonyán. A Hipster bemutatása kapcsán érdekes megemlíteni, hogy sokan azt várták, hogy a Dacia a Spring elektromos modell továbbgondolását mutatja majd be – ám helyette olyan formát látunk, amely egy sokkal régebbi modellhez áll közel: mérete, térkínálata és megközelítése által is.
A magassága 1,52 m – ugyanaz, mint a Springé, de 17 cm-rel alacsonyabb a Lăstunnál. Azonban ez még csak a részletek kezdete: a Dacia koncepciója mögött ott van az a gondolat, hogy az autóipar – különösen az elektromos átállás – manapság túl drága, túl sok funkcióra fókuszál, és mindez kikényszeríti a magas árakat.
A jelenlegi európai környezetben, amelyben a fenntarthatóság és a versenyképesség kerül előtérbe, a Dacia gyorsan követte Luca de Meo, olasz származású autóipari vezető, a Renault-csoport vezérigazgatójának elveit. Ő már 2023-ban arra ösztönözte Európát, hogy ha nem képes felvenni a versenyt Kínával technológiai téren, legalább tanuljon másoktól – különösen a japán kei car (egy japán miniautó-kategória) filozófiától. Azaz vegye át azt a gondolatot miszerint méretességet kedvelő világunknak újra vissza kell térnie az egyszerűbb megoldásokhoz. Az elvet több autóipari vezető is felkarolta, köztük John Elkann, a Stellantis vezérigazgatója is.
ha az EU komolyan veszi az apró elektromos járművek támogatását – kedvező adókkal, lazább szabályozással, ingyenes belvárosi parkolással –, akkor ebből a koncepcióból könnyen a városlakók mindennapi eszköze lehet.
„Ez a legjelentősebb Dacia-projekt, amin valaha dolgoztunk. Társadalmi hatása olyan lehet, mint a Logané húsz évvel ezelőtt” – mondta Romain Gauvin, a Dacia fejlesztési és külső formatervezési részlegének vezetője.
A Hipster célja az, hogy – mint anno a Logan – minimális, de funkcionális járműként lépjen piacra, elérhető áron, kizárólag a szükséges felszereltséggel.
A Dacia szerint a Hipster a „népautó újraértelmezése”. A koncepció mögött az áll, hogy minél kevesebb energia és anyag legyen szükséges a gyártáshoz. Emellett egy kisebb tömegű konstrukcióval a jármű kevesebb energiát fogyaszt, és kisebb akkumulátor is elég lehet.
Bár részletek hiányoznak a technikai háttérről, az már bizonyos, hogy a koncepció működőképes: négy felnőttnek kényelmes közlekedést kínál, és a hátsó ülések lehajtásával helyet ad nagyobb tárgyaknak is. A Dacia szerint elegendő hatótávval rendelkezik az ingázáshoz, heti két töltés elegendő lehet – bár pontos értékeket még nem közöltek. (Francia adatok szerint 94%-ban napi 40 km-nél kevesebbet vezetnek a felhasználók.)
Idén szeptemberben 39 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában, az első kilenc hónapot tekintve azonban 5,1 százalékkal csökkent az új autók piaca – derül ki az APIA előzetes adataiból.
A külső dizájn letisztult: az eleje rendkívül egyszerű, barátságos karakterrel, a hátsó rész pedig a funkcionalitásra épít – a teljes szélességű csomagtérajtó két részben nyílik, maximális hozzáférést kínálva. Az újítások sorában megjelenik az is, hogy a hátsó lámpákat az ablak mögött helyezték el, nincs külön üvegburkolat, és az ajtókilincs helyét egy szíj váltotta fel – olcsóbb és könnyebb megoldás. Az utastér a dobozszerű formákat követi: meredek ablakok, frontüveg és tetőablak, hogy maximálisan kihasználja a teret.
A Dacia „Bring Your Own Device” filozófiája itt is tetten érhető: az autóban kialakított dokkolóállomás az okostelefonok számára készült, amely így a jármű fedélzeti rendszerének részévé válik, navigációs rendszerként, médialejátszóként és digitális kulcsként is működhet.
A világ autós médiumai gyorsan reagáltak a bemutatóra: vagy elismeréssel, hogy Dacia újra előrántotta a radikális minimalizmust, vagy kritikával, hogy a koncepció talán túlságosan is extrém.
A Top Gear kiemeli, hogy a Hipster inspirációját az eredeti Mini és a japán kei car-ok adják, és dicséri, hogy egy harmadik irányzatot látnak benne: nem luxus, hanem „kevesebb, de okosan”.
A TechRadar Pro szerint a Hipster „legdáciásabb dolog, amit az utóbbi években láttunk” – az autó mérete és az extrák visszafogott volta szinte komikusnak hat, de tudatos koncepció áll mögötte.
A nemzetközi sajtó általában pozitívan fogadta a Hipstert, különösen annak radikális egyszerűsítését, súlycsökkentését, és azt az üzenetet, hogy manapság nem a minden extrával felszerelt luxus a jövő, hanem a tudatos visszafogottság lehet. Ugyanakkor a kritikus hangok rámutatnak, hogy a gyártás, szabályozás és biztonsági előírások lehetnek a legnagyobb akadályai annak, hogy a koncepcióból valódi piaci modell váljon.
A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!