„Csak egy jót muzsikálni...”

A hagyományteremtő szándékkal összehívott népzenészek találkozójára meghívást kapott a Gyergyói-medence valamennyi népi zenekara, amely az 1950-es évektől kezdődően lakodalmakban, bálokban, katonabúcsúztatók alkalmával húzta a talpalávalót, de eljöttek a táncházakban zenélő fiatal muzsikusok is.

„Filhallásból” zenélők

A népes és lelkes közönség nóták közti tapsvihara igazolta, hogy kedvelik és értékelik Gyergyóban a népi muzsikát. A színpadon egymást váltogatták az egykori bálok, lakodalmak muzsikusai, illetve a mostani táncházak zenészei. A muzsikusfelhozatal meglehetősen színes és változatos volt, hiszen kezdve a hetvenes éveit taposó naiv – vagy ahogyan ők mondják: „filhallásból” zenélő – muzsikusoktól a gimnáziumban zene szakon tanuló ifjú zenészeken át egészen a konzervatóriumot végzett hegedűművészig – mindenféle korú és felkészültségű zenész megfordult a színpadon.

Megcsodálhattuk a citeramuzsika mellé énekelő, hetvenes éveiket taposó gyergyóalfalvi citerazenekar naiv zenészeinek előadását, ízelítőt kaptunk a híres gyergyócsomafalvi Koszták zenekarának lakodalmi repertoárjából. Mosolyoghattunk a gyergyóremetei vonószenekar csalafinta „zenés üzenetén”, hiszen az „Eszenyőben megérett a sáté...”, „Gyéren vettem a kenderem...”, vagy a „Gyuri komám szekeres...” kezdetű nóták mind olyan dallamok, amiket Kodály is jegyzett gyűjtőkörútja alkalmával.

A gyergyószárhegyi Cika zenekar a két középiskolás zenészhallgatóból – egyik hegedűs, a másik brácsás – és egy ütőgardonosból álló zenekara fergeteges hangulatot teremtett. A gyergyóditrói Gáll Imre zenekarában még helye van a cimbalomnak.

Ma is élő dallamkincs

A találkozón olyan zenészek is felléptek, akik több zenekarban, többféle hangszeren is játszanak, és ha zenéről van szó, nagy az egyetértés a fogorvos, a gazdálkodó, a vállalkozó, a tanár, illetve a hegedű- és nagybőgőművész között. „Mindig lehet tanulni az idős, naiv zenészektől, elsősorban olyan dallamokat, amiket csak ők tudnak” – fejtette ki a Bartis Zoltán hegedűművész, aki virtuóz játékával kápráztatta el a közönséget. „Az a nemzet, amely nem ismeri a történelmét, a hagyományait, nem létezik” – hangoztatta Mezei János polgármester, aki elismerésének adott hangot a kezdeményezés kapcsán.

Kolcsár Béla, a művelődési központ igazgatója Bartók Béla, Kodály Zoltán és Rajta László száz évvel ezelőtti népdalgyűjtő körútjaira hívta fel a figyelmet. „A gyergyói népzenének jelentős gyűjteménye van, mégis keveset tudunk róla. A dallamkincs egy része ma is él, hála azoknak, akik családi vagy más rendezvények jó hangulatának megteremtése mellett, őrzik és továbbadják ezeket  a csodálatos dallamokat” – fejtette ki a művelődési központ igazgatója, aki arra is kitért, hogy a népzenészek seregszemléjét évente meg szeretné szervezni.