2009. augusztus 05., 08:502009. augusztus 05., 08:50
A Helsinki Monitor nevű emberi jogi szervezet görögországi részlege (GHM) egy bírósági beadványban követelte a múzeumtól, hogy állítsa vissza eredeti formájába a híres francia filmes művét. A Parthenon szobrainak elrablását bemutató rövid jelent az egyik bizonyítéka annak, hogy miként alakult át az ősi pogány templom kereszténységet hirdető bazilikává még az időszámításunk szerinti 4. században – mutatott rá a GHM.
Gavras az egyházat okolta a cenzúráért. „Úgy gondolom, szomorú és elfogadhatatlan dolog Görögország, az Európai Unió egyik tagállama számára, hogy az állam fejet hajtson az egyház nyomása előtt” – mondta a görög származású filmrendező. Hozzátette: abban a tudatban élt, hogy Görögország „már lerázta magáról az ilyenfajta kicsinyességeket”.
Az athéni Akropoliszon álló, Athéné Parthenosznak emelt templom 2500 éves története során már számos szerencsétlen eseményt megélt, ám az antik szobrok elrablásának epizódja a kevésbé ismertek közé tartozik a görögök körében.
A márványtemplomot súlyos károk érték a velenceiek 1687-es ostroma idején, és a hiányzó szobrok jelentős részét még a 19. század elején szállították el Londonba az ismert brit diplomata, Lord Elgin utasítására.
Az Akropolisz múzeum visszautasította a cenzúrára vonatkozó vádakat, és megjegyezte, hogy a kivágás célja „a félreértések elkerülése” volt, hiszen az athéni Parthenon templommá alakításának körülményei nem teljesen ismertek.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.