
Fotó: Pál Árpád
A búvárszakma iránti nagy érdeklődésnek köszönhetően oktatóprogramot kezdeményez a világhírű búvár, Szabó Jenő által létrehozott sepsiszentgyörgyi Víz Alatti Kutatások Központja.
2017. március 27., 12:142017. március 27., 12:14
A képzés elvégzése után nemzetközi búvárengedélyre lehet szert tenni, ezzel pedig jól fizető, külföldi állásokat pályázhatnak meg a végzősök. Szabó Jenő elmondta, nemcsak azoknak ajánlják a tanfolyamaikat, akik szabadidejükben, nyaraláskor szeretnének búvárkodni, hanem azoknak is, akik szívesen utaznak munkaadójuk költségén a világ egzotikus helyeire, Egyiptomba, Ausztráliába vagy épp a Maldív-szigetekre.
„A nemzetközi búvárengedéllyel víz alatti idegenvezetőként egyrészt jó fizetést kapnak a fiatalok, másrészt a repülőjegyet, a szállást és az étkezést is a munkaadó fizeti. A Sepsiszentgyörgyön induló képzésért részletekben havi 200 lejt kell fizetni, ezért a kevés jövedelemmel rendelkező vagy a zsebpénzből, ösztöndíjból élő egyetemistáknak is hozzáférhető. A fiatalok a gyakorlati oktatás árát le is dolgozhatják a Kovászna megyei Dálnok településen található My lake búvártóban például takarítással, a tó vizének tisztításával” – mondta Szabó Jenő.
Hozzátette, a dálnoki tó Európa egyetlen, búvárkodásra létrehozott mesterséges tava. A szervezők hasonló programot már indítottak Brassóban, ott húszan szerezték meg az engedélyt. A hamarosan induló sepsiszentgyörgyi képzésen az elméleti részt, a merülés alapjait az uszodában sajátítják el, majd a gyakorlati oktatásra a búvártóban kerül sor. A képzésen a tíz év fölötti gyerekek szülői felügyelettel vehetnek részt, felnőttek bármilyen korosztályból jelentkezhetnek.
Szabó Jenő és fia, a szintén búvároktató Kolos az érdeklődőknek múlt héten képeket is vetítettek a búvárkodásról. Szabó Jenő Kolozsváron született, de évek óta Háromszéken él, néhány éve a Discovery Channel is forgatott róla dokumentumfilmet. A nemzetközi szinten elismert búvár részt vett Jacques Ives Cousteau kapitány egyik expedíciójában, és a nevéhez fűződik Callatis elveszettnek hitt városának feltárása. Több expedíciót vezetett, búvárokat képez, tankönyvet írt, siketnémákat tanított víz alatti jelbeszédre, és ipari búvárkodással is foglalkozik. A Dálnokon létrehozott búvártava azért is egyedülálló, mert az ezer négyzetméteres, kilenc méter mély tóba halakat, vízi növényeket telepített, így a merülés rendkívül látványos.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.