„Szürke hattyú” lehet a „karantinik” nemzedéke Erdélyben is – felmérés vizsgálta, miként hatott a fiatalok jövőképére a pandémia

A felmérés eredményeit Székely Levente magyarországi szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi adjunktusa ismertette kedden este Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi fiókjának meghívására.

Karantinik, Greta Thunberg-generáció

A szakember, aki az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetője, előadásában felhívta a figyelmet, hogy már a koronavírus-járvány első hulláma alatt megjelentek a tudományos diskurzusokban is olyan értelmezések, melyek szerint az elmúlt évek történései,

Ezzel kapcsolatban markáns narratívák is születtek, melyek digitális bennszülöttekként, klímatudatos, „Greta Thunberg-generációként” ( Thunberg 19 éves svéd éghajlatváltozás-aktivista – szerk. megj.) vagy „koronanemzedékként”, „karantinikként” határozzák meg őket.

„Mindenik narratívában a jövőre vonatkozóan felmerül az a kérdés, hogy milyen lesz az új generáció, mire számíthatunk attól a nemzedéktől, amely körében egyre csökken a civil aktivitás, és növekedik az általános passzivitás” – mondta a szociológus.

A társadalom az ifjúság legégetőbb problémájának a lakhatást, a túlterheltséget, munkavállalást, kiégést, a közösségtől való eltávolodást látja, a felmérés eredménye azonban azt mutatja, hogy ezek súlya a pandémia hatására sok tekintetben megváltozott.

Az erdélyi fiatalok demokraták

A nagymintás ifjúságkutatásban, melyet Erdélyben a kolozsvári Max Weber Társadalomkutató Alapítvány közreműködésével végeztek, arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a fiatalok jelen helyzetüket, miként vélekednek a házasság intézményéről, gyerekvállalásról, a politikáról. A kérdőív kitér a továbbtanulási tervekre, a munkavállalásra, kivándorlási szándékra, a kultúrafogyasztási szokásokra, az infokommunikációs eszközökhöz, internethez való hozzáférésre, a közösségi platformokon való jelenlétre, a drog- és alkoholfogyasztással kapcsolatos hozzáállásukra is.

– hívta fel a figyelmet a szociológus.

A munkavállalás tekintetében optimisták a magyar fiatalok, a legtöbben azt jelölték meg, hogy bíznak abban, hogy megtalálják az „álommunkát”. A kutatásból az is kiderül, hogy alacsony az érdeklődés a fiatalok körében a politikai témák iránt.

Nem elégedettek a demokrácia működésével sem az erdélyiek, sem a magyarországiak, de az erdélyi fiatalok 70 százaléka elmenne szavazni, és egyetért szülei nézeteivel” – mondta a szociológus.

Felértékelődtek a családi beszélgetések

A kérdőív kitér arra is, hogy a fiatal generáció körében a járvány ideje alatt miként változtak az anyagi körülmények, az online töltött idő mennyisége, a munkakörülmények. Módosult a fiatalok kapcsolata a családdal, a táplálkozási, sportolási szokásaik, párkapcsolati helyzetük, továbbtanulási terveik, akárcsak a közösségi szerepvállalás, családalapítási tervek, a kötődés Istenhez, valláshoz, spiritualitáshoz.

A változást tapasztalók közül a legtöbben a virtuális térben töltött idő mennyiségét, (23 százalék) és az anyagi körülményeket (19 százalék) említették. A párkapcsolat tekintetében, a családdal, Istennel való kapcsolódásban is fedezhetünk fel változást, ugyanis a fiatalok jelentős része a világjárvány pozitív hozadékaként jelöli meg a komoly családi beszélgetéseket, az Istenhez, valláshoz való kötődést.

„ A fiatalok szabadidejük legnagyobb részét a családdal és barátokkal töltik, nem pedig a virtuális térben, a kutatók szerint ez a koronavírus-járvánnyal is kapcsolatba hozható, mivel felértékelődtek a személyes kapcsolatok” – mondta a szociológus.

és ez a pandémia hatására még jobban felerősödött, ugyanis a felmérés szerint egyre ritkábban járnak a fiatalok színházba, moziba, operába.

Meglepetést okozó „szürke hattyúk”

A jövőképre vonatkozóan kiderül, hogy a 15–29 éves fiatalok közel fele (46 százalék) határozottan vagy inkább bízik a jövőben, míg valamivel több mint tizedük (13 százalék) tart a jövőtől. A felmérés eredménye rámutat: az, hogy a fiatalok hogyan vélekednek a világjárvány hatásairól, nagymértékben összefügg a mentális egészséggel és a jólléttel.

Székely Levente az előadás zárógondolataként elmondta, a felmérés eredménye alapján leginkább „szürke hattyúhoz” hasonlítaná az ifjú generációt, ugyanis a kutatási tapasztalatok az mutatják, hogy nincsenek meghökkentő eredmények, úgynevezett „fekete hattyúk” a jövőképüket illetően.

„Azért szeretek a »szürke hattyú« hasonlattal élni, mert a fehér és a fekete hattyú fiókái is szürke színűek, és később derül ki, hogy melyik fajta lesz belőlük, akárcsak a fiatalok esetében, akikről nem tudni, hogy belesimulnak a társadalomba, vagy meglepetéseket fognak okozni” – vont párhuzamot a szociológus.