Bölönben gumicsizmát visel a ló

A kommunizmus éveiben elevenítették fel a szokást a bölöniek, pontosan 25 esztendővel ezelőtt kezdték temetni újra őseik rendje szerint a farsangot és a telet. Szombaton reggel minden portáról elindultak a kíváncsiskodók a piactér, ahogy a bölöniek nevezik a Gesztenyés felé. Az idősebbek komótosan beszélgetve sétálnak, az aprónép előreszalad, nehogy lemaradjon valamiről. A 25. bölöni farsangtemetésen – amelynek egyik jellegzetessége, hogy csak a férfiak bújnak maskarába – idén először nem a fiatal fiúk, hanem a meglett, nős emberek öltöztek „maszkurába”, a falu népének szórakoztatására. A piactéren a hat, méltóságteljes bölöni viseletbe – fekete csizma, priccses nadrág, bundasapka – öltözött vezető irányította az eseményeket.
A piactérről az unitárius vártemplom felé indult a menet, élen a hat pár lovassal – székely, román és cigány pár vonul, a Rákóczi pár mentéje panyókára vetve, közöttük a menyasszony-vőlegény pár parádézik. A párok nőtagjában egy-egy kisgyerek felismeri az édesapját, anyja nevetve ülteti fel fényképezkedni a családfő elé a nyeregbe. A lovasok körül a „cigányok” futkároztak, szemtelenül kéregettek, az elhaladó gépkocsikat is megállították, ha valaki nem nyúlt a zsebébe bizony nem kímélték, rásóztak a fakanállal, ostorral. Az összekunyerált pénz a vezetőkhöz került, akik pontos nyilvántartást vezettek az adományokról, hiszen ebből szervezték az esti kosaras bált, ebből fizették a menetet kísérő „bándásokat” is. A sereg végén a szekeresek sorakoztak, köztük a gyerekek kedvence, a „musztikás” cigány, akinek gumicsizmás-nadrágos, szalmakalapos lova elől visítozva menekültek az ijedős, városi fehérnépek és a minden mulatságra kapható apróságok. Leghátul cigányszekér vontatta a kerékre kötözött, ölelkezve forgó Ádám és Éva szalmabábut: a hátukon az olvasható, hogy idén Gizike és Joe a nevük. Így vonultak, hangos csengettyű és énekszóval, házról házra, minden portán előkerült a köményes pálinka, a kalács, a sütemény.
Délután volt, mire visszaért a menet a községközpontba, hogy elégessék a két szalmabábut, búcsúztatva a telet és a farsangot. Az esti bálon azonban enyhítettek a hagyományokon a bölöniek: a maskarás „cigányok” már nem a napközben összekéregetett tojásokból sütött rántottát ették, mint régen, hanem a kosarakban bevitt finomságokat.