Baranta íjászverseny Sepsiszentgyörgyön

A verseny nyílt, benevezési díj nincs, így bárki részt vehet, csupán egy feltételt kell teljesíteni: a jelentkezők kizárólag hagyományos, visszacsapó, saját íjakat használhatnak a megmérettetés során. A versenyzőknek három próbát kell teljesíteniük, az ezeken szerzett pontszámok összege szerint díjazzák a legjobbakat. Két kategóriában lehet jelentkezni, így 14 éves korig a gyermek, 14 éves kortól pedig a felnőtt kategóriában. A nevezés a helyszínen, a vetélkedőt megelőzően történik.

A három próba a mesteríjászat, a futáríjászat és a csoportos íjászat. A legelső esetében 20 méteres távról kezdődik, majd ötméterenként növekedik a lőtávolság 70 méterig. Minden táv esetében 3 vessző áll a versenyzők rendelkezésére. A lőtávolság növeléséhez egy találat szükséges, ám abban az esetben, ha a versenyző mindhárom vesszője célt téveszt, az kieséssel jár. A második próba alkalmával az íjász a futárpályát a hét állomásból álló, kör alakú vonalon haladva, időre kell teljesítse. A rajthelyzetben minden versenyző kilenc vesszővel fog rendelkezni. Az utolsó próba során háromfős csoportok mérik össze tudásukat, amelyek tagjait a résztvevők már a bejelentkezésnél szabadon döntik el.

Amint az Erdélyi Barantaszövetség honlapján olvasható, a baranta a magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres és pusztakezes harcművészeti irányzat. A Kárpát-medencei mozgásanyag mellett jelentős szerepet kapnak benne a feltételezett vándorlási területeken alkalmazott harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket felépített népek (szkíták, hunok, avarok, türkök, onugorok, kazakok) harci és kiképzési kultúrája is. A baranta mozgásanyagának visszafejlesztésében nagy szerepet játszottak az idegen uralkodók (birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást) tiltó vagy korlátozó törvényei. A mozgáskultúra egy része így csupán harci táncokban, a pásztor életmódban, vívókönyvekben és művészeti ábrázolásokon maradt meg.