Barabási Albert-László tartott előadást Kolozsváron

„Az átlagember mozgása 93 százalékos pontossággal előre jelezhető, az emberek 80 százalékának pontosan megjósolható programja van. Létezik olyan, hogy szabad akarat, az esetek nagy többségében azonban nem élünk vele. A teendőink, a megszokott életritmusunk irányítanak bennünket, és nem fordítva” – mutatott rá Barabási Albert-László fizikus Emberi dinamika – avagy jósolható az egyén viselkedése? címmel a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem főépületében tartott előadásában.

A csíkkarcfalvi származású, Amerikában élő fizikus első alkalommal tartott előadást a kincses városban az egyetemen a kommunikáció és közkapcsolatok szak végzős hallgatóinak szervezésében.
A bostoni Northeastern és a Harvard Egyetemen oktató Barabásit a komplex hálózatok kutatásában elért eredményei tették nemcsak a természettudományok, hanem a társadalomtudományok területén is ismertté.

„A természettudós a természeti jelenségeket kutatja, matematikailag meg tudja mérni, le tudja írni, és a megfelelő elmélet kidolgozásával előre tudja jelezni ezeket. Ha a természeti jelenségek helyett az emberi mozgást kezdjük ugyanilyen módon vizsgálni, azt tapasztaljuk, hogy ugyanígy előre jelezhető ez is. És ez ijesztő” – vezette be előadását népes közönség előtt a kutató. Az emberi viselkedés az egyik legkevésbé kutatott terület, hiszen senki sem veszi jó néven, ha „mikroszkóp alá helyezik” a magánéletét.

Viselkedésünkről azonban jelenleg is hatalmas adatbázisok léteznek, hiszen e-mail üzeneteinket hatalmas szerverek tárolják, ha mobiltelefont használunk, telefontársaságunk rögzíti a földrajzi koordinátáinkat, hitelkártyát használunk, így számlavezető bankunk tudni fogja, hogy milyenek anyagi körülményeink, ízlésünk. Barabási Albert-László és csapata az emberi viselkedések közül az egyik legegy-szerűbben megfigyelhetőt és leírhatót, az emberi mozgást vizsgálja.

Ehhez több millió mobiltelefon-tulajdonos telefontársaságok révén folyamatosan rögzített helyváltoztatási adatait dolgozták fel, és azt tapasztalták, hogy az esetek több mint kilencven százalékában csupán néhány kilométeres sugárban mozgunk. A kutatók Einstein véletlenbolyongás-elméletéből indultak ki, ez azonban azért nem írja le pontosan az emberi mozgást, mert esetenként egyes személyek rövid idő alatt nagy távolságra utaznak. Mivel az ember nem véletlenszerűen mozog, Barabási Albert-László a komplex rendszerekre jellemző dinamikával próbálta magyarázni az ember mozgását, azaz nemcsak térben, hanem időben is értelmezte az adatokat. A kutatások eredményei alapján rájöttek, hogy mivel mindennapi rutinunktól csak nagyon ritkán térünk el, mozgásunk 93 százalékos pontossággal előrejelezhető. „Amit ma megtehetsz, azt holnap is megteszed” – foglalta össze humorosan a szakember.

Az emberi mozgásról ismert adatok alapján Barabási egyik fizikus kollégája igen pontosan előre tudta jelezni a sertésinfluenza-járvány idején, hogy nagyjából hol és mikor fog megjelenni a H1N1 vírus, és mikor éri el a járvány a tetőfokát. „Mivel ez a vírus nem volt túl veszélyes, az emberek nem tértek el megszokott utazási szokásaiktól. Ha egy halálos vírus ütné fel a fejét, teljesen megváltoznának ezek a szokások, az emberek otthon maradnának, a légi közlekedés szünetelne, így persze nem tudnánk pontosan előre jelezni a betegség terjedését” – magyarázta Barabási.

Ma a legegyszerűbben mobiltelefonon követhető az ember, mind időben, mind térben, és bár ezeket az adatokat szigorú törvények védik, néhányan mégis aggódnak az új kutatási eredmények miatt. A fiatal tudomány képviselője úgy véli, hogy demokratikus rendszerben meg lehet akadályozni, hogy bárkinek is kárára váljon az adatok feldolgozása, amelyből számos előny származhat. „Nem kell a fürdővízzel együtt a csecsemőt is kidobni” – hangsúlyozta Barabási Albert-László.