Átvette a béke-Nobel-díjat Barack Obama amerikai elnök Oslóban

Az oslói városházán tartott ünnepségen vette át Barack Obama az idei Nobel-békedíjat, miközben Stockholmban XVI. Károly Gusztáv svéd király ünnepélyesen adta át az irodalmi és tudományos Nobel-díjakat. Oslóban a norvég királyi család jelenlétében Thorbjorn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke – mielőtt átadta a 18 karátos arany érmet, az oklevelet és 10 millió koronás (közel 1 millió euró) csekket – védelmébe vette a sokak által bírált döntést.

Hangsúlyozta, a díjjal támogatni kívánják Obama elnök elképzeléseit, a nukleáris leszerelés, a klímaváltozás és a világ problémáinak párbeszéd útján történő megoldására irányuló erőfeszítéseit. Az Egyesült Államok alig egy éve hivatalban lévő elnöke, akinek országa háborúban áll Irakkal, Afganisztánnal és eddig nagyobb diplomáciai sikert nem tudott felmutatni, nagy meglepetésre lett a 2009. év Nobel-békedíjának kitüntetettje.

A díj átvétele után Obama elnök beszédében elmondta: hálával és alázattal fogadja a megtiszteltetést. Hangsúlyozta: háborúra néha szükség van, hogy leküzdjék a rosszat a Földön és szavatolják az Egyesült Államok biztonságát, még ha magas is az ára. Megerősítette: 2011 júliusában megkezdődik az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból. „Egy erőszakmentes mozgalom nem tudta volna megállítani Hitler seregeit. Tárgyalással nem lehet az al-Kaidát rábírni, hogy letegye a fegyvert. Nem cinizmus, hanem a történelem megértése annak elismerése, hogy néha szükség van erőre” – mondta az elnök, fájlalva, hogy a háború emberi tragédiákkal jár.

Obama kiemelte: tartós béke nem lehet az egyének emberi jogai és gazdasági lehetőségei nélkül, viszont a nemzetközi jogot megsértő államokat szankcionálni kell. Az atomprogramjuk kapcsán a Nyugattal vitában álló Iránnak és Észak-Koreának nem engedhető meg, hogy kijátsszák a rendszert - figyelmeztetett a két ország taktikájára, amellyel Teherán és Phenjang kivonja magát a tárgyalások alól.

Hozzátette: ugyanez vonatkozik Darfúrra és Mianmarra is, ahol megsértik az állampolgárok jogait. 90 év után Barack Obama az első hivatalban lévő amerikai elnök aki megkapta a Nobel-békedíjat, elődjei voltak Theodore Roosevelt és Woodrow Wilson, viszont az első, aki személyesen Oslóban vette át. Jimmy Carter már nem volt elnök kitüntetésekor. Obama a díjátadás előtt találkozott Jens Stoltenberg norvég miniszterelnökkel és V. Harald királlyal.

Norvégia a díjátadásra történelmének legnagyobb biztonsági intézkedéseivel készült: visszaállították a határok őrizetét, vadászgépek és egy AWACS gép vigyázott a légtérre, a városban több mint 2000 rendőrt mozgósítottak. A város köré légvédelmi rakétaegységeket vonultattak fel, felette helikopterek köröztek. Jogvédő szervezetek bírálták Obama kitüntetését.

Többet kellene tennie nemzetközi szinten az emberi jogok előmozdítása érdekében – fogalmazta meg bírálatát a Human Rights Watch és az Amnesty International. Egy legutóbbi felmérés szerint három amerikai közül kettő úgy véli, hogy az elnök nem érdemli meg a Nobel-békedíjat. Egy szerdán közzétett felmérés szerint Norvégiában pedig a megkérdezettek csak 35,7 százaléka véli úgy, hogy Obama megérdemli a díjat, és 33,5 százalékuknak ezzel ellentétes a véleménye.