Átadták a világ legmagasabb épületét Dubajban

Felavatták a világ legmagasabb épületét: a korábban Burdzs Dubajként, azaz Dubaji Toronyként emlegetett, a megnyitón azonban Kalifa ben Szaid al-Nahajan sejk uralkodóról új nevet kapó Burdzs Kalifa végső magasságát 828 méterben jelölték meg.

Ezzel a felhőkarcoló messze túlszárnyalja az eddigi rekorder tajvani Tajpej 101-torony 509 méteres magasságát. A „függőleges városnak” is nevezett épület több tíz kilométer távolságból is látható, s a levegőből magányos, égbe meredő tűre emlékeztet. A felhőkarcoló lábánál Mohammed bin Rasíd al-Maktúm sejk leplezte le az épület nagyságáról megemlékező táblát.

Az átadást hatalmas ünnepség övezte, arab férfitáncosok léptek fel, és az emirátus zászlajának színeit viselő ejtőernyősök landoltak a torony lábánál. A látványos megnyitóról színpompás tűzijáték is gondoskodott. Sajtóértesülések szerint több mint ezerfős biztonsági erő védte a rendet, köztük civil ruhás rendőrök és mesterlövészek is.

„Válságok jönnek és mennek, és a városok tovább fejlődnek” – mondta Dubaj súlyos eladósodására utalva Mohamed Alabbar, a hatalmas költségvetésű projekt fejlesztője a máris jelképpé vált épület átadásakor. A torony pontos magasságát nem határozták meg előre. „Nem láttuk előre, milyen magasra jutunk el” – mondta az épületszerkezettel foglalkozó egyik mérnök, Bill Baker.

A kivitelező cég, a chicagói székhelyű Skidmore, Owings&Merill szakembere úgy fogalmazott: egyfajta „felfedezőút, tanulási folyamat” volt az építkezés. A Burdzs nemcsak a legmagasabb épület a világon, de egyúttal a legtöbb emelettel, a legmagasabb látogatható szinttel és a legmagasabb kilátószinttel rendelkező is.

A világ legmagasabb építménye is, megelőzve a 628 méteres észak-dakotai TV-tornyot. A torony végső állapotában több mint 160 emeletből áll, ezzel mintegy 50 szinttel előzi meg a chicagói  Willis – korábbi nevén Sears – tornyot. A Burdzs Dubaj építési munkálatai 2004-ben kezdődtek, és gyorsan haladtak. 2007 januárjára a több ezer munkás, köztük sok Indiából érkezett alkalmi munkavállaló, már száz emeletet felhúzott.

Emberi jogi szervezetek tiltakoztak a munkásokkal való bánásmód miatt, környezetvédő szervezetek pedig azt nehezményezték, hogy a torony hatalmas energiaszükséglete tovább növeli az emírség egyébként is kimagasló karbonlábnyomát. A megaberuházás a felhőkarcoló mellett magában foglalja az azt övező 500 hektáros terület fejlesztését is, ami a tervezők reményei szerint új üzleti és lakóközpontot alkothat a meglehetősen szétszabdalt városban.

A Burdzs Dubajt kisebb, ám vadonatúj felhőkarcolók tucatjai veszik körül, és a közelben van a Közel-Kelet legnagyobb bevásárlóközpontja is. A teljes beruházás a most átadott toronnyal együtt a fejlesztő Emaar Properties szerint 20 milliárd dollárba (közel 3800 milliárd forintba) kerül. A torony építésének költsége önmagában 1,5 milliárd dollárra rúg.

Elemzők szerint a torony önmagában ráfizetéses lenne, marketingértéke azonban jelentős, hiszen ráirányítja a világ figyelmét Dubajra. Erre szüksége is van a 100 milliárd dolláros adósságállomány alatt nyögő emirátusnak, mely a gazdasági válság hatására 2009-ben kénytelen volt a szomszédos miniállamhoz, Abu-Dzabihoz fordulni egy 25 milliárd dolláros pénzügyi mentőövért.

Dubaj tőzsdéje is a válság egyik fő vesztese volt. Sokak szerint a torony átadása után az ország néhány évig szünetelteti a presztízsberuházásokat, és inkább gazdasága rendbeszedésére koncentrál.