Fotó: Veres Nándor
Egy új kínai tanulmány szerint már kilencezer éve elkezdődött a sörkészítés Kínában, ezer évvel korábban az eddig véltnél.
2021. szeptember 01., 22:422021. szeptember 01., 22:42
A sörivás a holtaknak való rituális tiszteletadás része volt 9000 évvel ezelőtt - számolt be róla a phys.org tudományos, ismeretterjesztő portál.
A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre.
A sírdombban két ember csontmaradványait fedezték fel, körülöttük több gödör volt, amelyekben kiváló minőségű kerámiaedényeket temettek. A kerámiákat fehérre festették, és néhány edényt absztrakt mintákkal díszítettek.
Az elemzésben szereplő 20 edényből hét olyan hosszú nyakú edény lehetett, amelyekből alkoholt ittak. Ennek megerősítésére a kutatók az edények belső felületéről vett mintákat elemeztek. Olyan mikrobotanikai és mikrobiális maradványokat azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a sörerjesztéssel, és amelyek természetes módon nem fordulnak elő. A tanulmány társszerzője, Vang Csia-csing antropológus elmondta, hogy a 9000 éves sör nem hasonlított a mai sörökre, enyhén erjesztett, édes ital volt, amely valószínűleg zavaros is lehetett.
Bár a Jangce folyó völgye ma az ország rizsföldjeként ismert, a rizs háziasitása fokozatosan történt, mintegy 10 ezer éve kezdődött, és 9000 éve ez a folyamat még a kezdetén járt. Abban az időben a legtöbb közösség vadászó-gyűjtögető volt. A kutatók szerint, mivel a rizs betakarítása és feldolgozása munkaigényes volt, a Csiaotouban talált sör valószínűleg rituális jelentőségű ital volt.
Vang elmondta: azt pontosan nem tudják, hogyan készült a sör 9000 évvel ezelőtt. „Ha az embereknek volt némi maradék rizsük, ami esetleg megpenészedett, akkor észre vehették, hogy a szemek az öregedéssel édesebbek és alkoholosabbak lettek” – mondta, hozzátéve, hogy az erjedési folyamatot megfigyelve, próbálgatással juthattak el a sör elkészítéséhez.
A kutatók szerint a rituális ivás szerves részét képezhette a társadalmi kapcsolatok és az együttműködés kialakításának, és hozzájárult a 4000 évvel később létrejött komplex rizstermesztő társadalmak megalapozásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!