Árnyékra vetődtünk a medvével Udvarhelyszéken

Az eredmény sokféleképpen értelmezhető, egy azonban biztos: 300 udvarhelyszéki medvét nem tudtunk ellenőrizni, hogy megtudjuk, hosszú vagy rövid telünk lesz. Homoródfürdőhöz közeli odúhoz vezetett el Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület elnöke.

A „medvebarlang\" nagyjából száz méterre lehet a településtől, a sűrű fenyvessel borított domboldalon – korábban egy anyamedvét és három bocsát látták benne a vadászok. Vezetőnk lassan, puskával a kezében közelítette meg a vad rejtekhelyét, és lesett be a hatalmas fenyőfa gyökerei alá vájt odúba. Üres volt. Ez azért nem töltött el bátorsággal, hiszen ha ott nincs a medve, akkor valószínűleg valahol a fák között sétál.

Körbejártuk a barlangot, nyomok után kutatva, és azt vettük észre, hogy valaki kukoricát szórt szét a környéken, ami Jakab szerint azt jelenti, hogy megpróbálta előcsalogatni a vadat egy fényképész, vagy orvvadászok tették oda az élelmet. Utóbbit arra alapozta, hogy egyesületüknek nem volt tudomása a táplálék kihelyezéséről. Noha a vaddal nem találkoztunk, azt elmondhatjuk, ottjártunkkor biztosan nem láthatta árnyékát a medve, mivel ködös, borús idő volt.

Egyébként a hiedelem szerint akkor lesz hosszú telünk, ha árnyékát látva visszabúvik odújába, különben rövid időn belül elmúlik a hideg időjárás. Jakab Attila elmondta, a medvék egy éjszaka alatt kivájják odújukat – minél szűkösebbet, hogy kevésbé fázzanak. Téli lakhelyüket ritkán változtatják, esetleg, ha megzavarják őket. Idén egyébként a medvék többsége nem hibernált, mivel nem voltak nagy hidegek, így könynyebben találtak élelmet. „A vadászatok idején csak a nagyobb medvéket nem láttuk és azokat, amelyek megbocsoztak már\" – magyarázta Jakab, hozzátéve, hogy január elején születnek a bocsok.

Mărmureanu Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója elmondta, legutóbb 304 medvét számoltak Udvarhelyszéken (110 ezer hektáron), ez becsült érték. Jakab szerint az optimális populáció száma száz kéne legyen a térségünkben, természetesen ezzel a környezetvédők nem értenek egyet. A múlt vadászati szezonra tíz medve kilövésére kapott engedélyt az egyesület, ebből kilenc állatot terítettek le. Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, inkább ősszel támadják meg a háziállatokat a medvék, ugyanis ekkor már készülnek a téli álomra, így több tápanyagra van szükségük a zsírpárnák felhalmozása érdekében – magyarázta Mărmureanu. „Egy lovat is utolér a medve. Hova fusson akkor az ember?\" – tette fel a kérdést.

Azt a tévhitet is eloszlatta, hogy a dombon lefelé szaladva a medve nem éri utol az embert, hiszen ha a vad felborulna is, ez az emberrel is megtörténhet. Ha futás közben éles kanyarokat vesz az ember, az segíthet, de nem garancia. Ugyan a fára mászás sem ment meg senkit a medvétől, de növeli az esélyeket. A legbiztosabb, ha a természetjárók hangosan beszélgetnek az erdőben, az már elriasztja a vadakat. „Ha támadás ér valakit, az a legbiztosabb, ha lefekszik a földre, és védi a fejét\" – fejtette ki az igazgató.