
2013. január 13., 19:032013. január 13., 19:03
A kormányfő François Hollande köztársasági elnök helyett érkezett a dél-franciaországi városba, aki az utolsó pillanatban mondta le részvételét a megnyitóünnepségen, miután a mali és szomáliai francia katonai beavatkozások miatt védelmi tanácskozást hívott össze hivatalában.
„Tudom, hogy Marseille-ben súlyosak az egyenlőtlenségek, túl sok az erőszak, és a város szenved ettől az igazságtalan imázstól, de ma azért gyűltünk össze, mert Marseille harcol, Marseille változik és győzni fog” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: „amit a Marseille–Provence Európa Kulturális Fővárosa programmal tesznek önök, az egy mindannyiunk számára sikeres nagy történet kezdete lehet”. A miniszterelnök a kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása, a Rudy Ricciotti olasz építész tervei alapján épülő MuCEM, az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeumában (Musée des civilisations de l’Europe et de la Méditerranée) mondta el ünnepi köszöntőjét, amely hivatalosan csak júniusban nyitja meg kapuit.
Az EKF megnyitóján megjelent José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. A nagyközönség számára a megnyitóünnepség szombat délután az északi elővárosokban fényjátékokkal kezdődött, majd a marseille-i kikötő feletti esti tűzijáték előtt sor került a „nagy lármázásra”, ahol a helyiek – a templomok harangjátékának kíséretében – lábosokat, evőeszközöket és minden egyéb háztartási eszközt zörgetve a multikulturalitás jegyében 17 nyelven énekelve nyitották meg a kulturális évadot, amely a mediterrán világ, a Földközi-tenger népei és kulturális öröksége köré szerveződik. „Ez nem is megnyitó, hanem egy hatalmas buli, amit részben maguk a helyiek szerveznek. Az az alapgondolat, hogy a marseille-i emberek vendégül látják a világot” – mondta a rendezvény előtt Bernard Souroque, az este művészeti igazgatója.
A megnyitóünnepségek vasárnap este Arles városában hatalmas pirotechnikai bemutatóval értek véget. A kulturális főváros címet ugyanis nem egyedül Marseille, hanem a helyi kereskedelmi kamara kezdeményezésére a teljes provence-i régió nyerte el. A programsorozat közel 100 millió eurós összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók fedezik, akik számára a pályázat benyújtásakor fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének a bevonása. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, és a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását. Az év során mintegy 10 millió turistát várnak a dél-franciaországi régió kilencven településén megrendezésre kerülő, mintegy nyolcszáz kulturális rendezvényre.
Franciaország második legjelentősebb városa az elmúlt öt évben 660 ezer eurót költött közterei és intézményei felújítására: rendbe hozták a vitorlások ezreinek helyet biztosító „régi” kikötőt, új szállodák épültek, kibővítették a villamos és a metró vonalát. A görög hajósok által 2600 éve alapított, legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése – tucatnyi múzeum felújítása mellett – kétségtelenül a tengerpart visszaemelése a város vérkeringésébe, méghozzá három kulturális célú intézmény építésével. A városvezetés az elmúlt hónapokban valóságos arculatjavító kampányt folytatott a mediterrán világra való nyitottságát és a híd szerepét büszkén vállaló kikötőváros régi hírnevének a visszanyerésére. Azt ugyanis az utóbbi években erősen megtépázták az észak-afrikai bevándorlók és a kelet-európai romatáborok miatti társadalmi feszültségek. Nem ritka az utcai erőszak – tavaly 25, halállal végződő fegyveres leszámolás történt drogbandák között –, erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, az átlagosnál hosszabbak a sztrájkok, tizenhárom százalékra nőtt a munkanélküliség, sőt egyes elővárosokban eléri az 50 százalékot is. A kulturális évad három nagy epizódból fog állni, mindegyik szakasznak lesznek látványos, a családokat megmozgató utcai rendezvényei, nagyszabású kiállításai és épületavatásai. Az Európa Kulturális Fővárosa címet 1985-ben hozta létre az Európai Bizottság, 2000 óta általában két város osztozik rajta. Idén Marseille mellett Kassa lesz a másik helyszín, ahol a január 19–20-ai hétvégén kezdődik a rendezvénysorozat.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.