Állatok a csapdában

Forró Béla csalódott, mert az ügyészség nem emelt vádat egy torjai állatkínzás ügyében, amelyre ő hívta fel a rendőrség figyelmét. Az állatvédő fellebbezni fog, mert úgy véli, hogy a torjai rendőr által összeállított nyomozati anyag hiányos.

Forró Béla azért tett feljelentést, mert egy torjai férfi csapdát állított, amelyben élő galambot használt csaléteknek, a szomszéd macskája esett bele a csapdába, súlyosan megsérült, amputálni kellett a lábát, hogy az életét megmenthessék.

A helyi rendőr a gyanúsított meghallgatása után jegyzőkönyvbe vette, hogy azért állított csapdát, mert egy görény rendszeresen megdézsmálta a csirkéit, tehát nem a macska volt a kiszemelt áldozat.

Forró Béla ugyanakkor felrója, hogy a nyomozati anyagban csak annyi szerepel, a macskát műteni kellett, az viszont nem, hogy elveszítette a lábát, valamint arról sem esik szó, hogy élő galambot használtak csaléteknek, ami szintén állatkínzásnak minősül. Meglátása szerint csapdát semmiképpen nem lehet állítani, hiszen a görény védett állat, tehát az elpusztítása vadorzásnak minősül. A tulajdonos ultrahangos készülékkel tarthatta volna távol a tyúkjaitól a ragadozót, ám nem pusztíthatta volna el.

„Nem értem, miért vannak ebben az országban a törvények, ha senki nem tartja be ezeket!\"– fakadt ki Forró Béla. A rendőrség szerint a főügyészhez lehet fordulni jogorvoslatért, hiszen a nyomozás a vádhatóság irányításával zajlott. Egyelőre úgy tűnik, keveset tehetnek az állatvédők és a hatóságok az állatkínzások nagy százalékában.

Annak ellenére, hogy bűncselekménynek minősül, és elkövetője nagy összegű pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel sújtható, a székelyföldi rendőrségi statisztikák és az érintettek szerint a hatóságok kevés esetről értesülnek. Sokszor a szemtanúk véleménye is megoszlik abban a kérdésben, hogy milyen mértékű gondatlanság vagy bántalmazás számít elfogadhatatlannak.