„Légitámadás” Szatmárnémetiben

Az utca hamar kiürült, a Szamos piac standjaitól a fedett csarnokba terelt zöldségárusok kedélyesen beszélgettek, kávézgattak benn, a tömbházak pincéje felé irányított járókelők pedig a lépcsőházajtóból lesték, mi történik. Előzőleg a polgári védelem irányító testülete ült össze a központi óvóhelyen, a megyei kórház pincéjében, ahol Ilyés Gyula polgármester ismertette a vészhelyzetet: észak-nyugati irányból légitámadás érte a várost, gyújtóbombákat és rakétákat dobtak le az ipari zónában, ezért ott kigyulladtak az üzemanyagtartályok; ezzel párhuzamosan kitört a pánik, ami miatt a kórház utcájában összeütközött egy teherautó és egy autóbusz, a balesetnek pedig 10 sérültje van.

A valós pánik azonban elmaradt, az emberek többsége ugyanis a sajtóból már értesült, hogy a polgári védelem gyakorlatozik éppen. Aki pedig nem olvasta a beharangozót, az hallhatta a hangosbemondón, mivel gyakran ismételgették a pánik elkerülése végett, hogy mindössze gyakorlatról van szó.

Ilyés Gyula polgármester szerint bár nincs kilátás tényleges légitámadásra, nem árt, ha az egységek gyakorlatoznak, és az emberekben tudatosítják, hogy ha a sziréna megszólal, új szabályok lépnek életbe, amelyeknek engedelmeskedniük kell. Bármikor történhet ugyanis vegyi katasztrófa vagy komolyabb természeti csapás. Iulian Burz, a Szatmár Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetője szerint vészhelyzet esetén lenne forgatókönyvük a sérültek ellátására, a tűzoltásra és a mentésre, egyedüli gond az élelmiszer-ellátással lenne, mivel a városnak nincsenek megfelelő tartalékai. Mint kiderült, Szatmárnémetiben baj esetén a lakosság körülbelül egyharmada férne el a narancssárga négyzetbe rajzolt kék háromszöggel jelölt hivatalos óvóhelyeken. Körülbelül ugyanennyien tudnák meghúzni magukat a kertes házak pincéiben, így tulajdonképpen az emberek kétharmadának lenne hová húzódnia, ha erre kerülne sor.