Fotó: A szerző felvétele
2011. augusztus 31., 08:582011. augusztus 31., 08:58
Az utca hamar kiürült, a Szamos piac standjaitól a fedett csarnokba terelt zöldségárusok kedélyesen beszélgettek, kávézgattak benn, a tömbházak pincéje felé irányított járókelők pedig a lépcsőházajtóból lesték, mi történik. Előzőleg a polgári védelem irányító testülete ült össze a központi óvóhelyen, a megyei kórház pincéjében, ahol Ilyés Gyula polgármester ismertette a vészhelyzetet: észak-nyugati irányból légitámadás érte a várost, gyújtóbombákat és rakétákat dobtak le az ipari zónában, ezért ott kigyulladtak az üzemanyagtartályok; ezzel párhuzamosan kitört a pánik, ami miatt a kórház utcájában összeütközött egy teherautó és egy autóbusz, a balesetnek pedig 10 sérültje van.
A valós pánik azonban elmaradt, az emberek többsége ugyanis a sajtóból már értesült, hogy a polgári védelem gyakorlatozik éppen. Aki pedig nem olvasta a beharangozót, az hallhatta a hangosbemondón, mivel gyakran ismételgették a pánik elkerülése végett, hogy mindössze gyakorlatról van szó.
Ilyés Gyula polgármester szerint bár nincs kilátás tényleges légitámadásra, nem árt, ha az egységek gyakorlatoznak, és az emberekben tudatosítják, hogy ha a sziréna megszólal, új szabályok lépnek életbe, amelyeknek engedelmeskedniük kell. Bármikor történhet ugyanis vegyi katasztrófa vagy komolyabb természeti csapás. Iulian Burz, a Szatmár Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetője szerint vészhelyzet esetén lenne forgatókönyvük a sérültek ellátására, a tűzoltásra és a mentésre, egyedüli gond az élelmiszer-ellátással lenne, mivel a városnak nincsenek megfelelő tartalékai. Mint kiderült, Szatmárnémetiben baj esetén a lakosság körülbelül egyharmada férne el a narancssárga négyzetbe rajzolt kék háromszöggel jelölt hivatalos óvóhelyeken. Körülbelül ugyanennyien tudnák meghúzni magukat a kertes házak pincéiben, így tulajdonképpen az emberek kétharmadának lenne hová húzódnia, ha erre kerülne sor.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.