Hirdetés

Akár 25 eurót is ad a francia kormány ruha- és cipőjavításra, csak ne nőjön tovább a hulladék mennyisége

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

A hatékonyabb környezetvédelem érdekében a francia kormány októbertől hozzájárul a ruházati termékek javíttatásához, hogy a vásárók kevesebb terméket dobjanak ki, és ezzel csökkenjen a hulladék mennyisége – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

MTI

2023. július 13., 13:152023. július 13., 13:15

Franciaországban évente a becslések szerint mintegy 700 ezer tonna ruházati terméket dobnak ki, ennek kétharmada a szeméttelepekre kerül.

A francia kormány a hulladékmennyiség csökkentése érdekében ezért egy új intézkedéssel októbertől 6–25 eurós térítéssel járul hozzá, hogy a megrongálódott ruhadarabokat és cipőket a vásárlók inkább megjavíttassák, mintsem kidobják.

Hirdetés

A „javítási bónuszt” abból a 154 millió eurós alapból fedezik majd, amit a kormány a következő öt évre tett félre erre a célra

– mondta el Bérangere Couillard, környezetvédelmi államtitkár, aki egy párizsi divatközpontban tett látogatásán jelentette be a kezdeményezést, amely munkalehetőségeket is teremt. Mint hangsúlyozta:

azokat a vállalkozásokat, cipészeteket és varrodákat akarják támogatni, amelyek elvégzik a javításokat.

Egyúttal csatlakozásra kérte fel a ruhajavító és cipészműhelyeket.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Világszerte százmilliárd textilterméket – ruhát, cipőt és háztartási textilárút – adnak el évente. Franciaországban évente minden személyre mintegy 10,5 kg textiltermék jut ebből.

A ruhafrissítő kezdeményezéssel nemcsak arra akarják ösztönözni a lakosságot, hogy javíttassa meg és használja tovább régebbi ruházatát, hanem arra is, hogy

ne vásároljon folyton új termékeket és adományozza el a megunt darabokat.

Az adományozott ruhák 56 százalékát használják fel ismét, 32 százalékából pedig valami új termék készül az újrahasznosítás során.

A francia kormány tavaly év végén fogott bele az ágazatok közül az egyik legnagyobb környezetszennyezőnek tartott ruházati ipar reformjába. Az ország törvényhozása 2020-ban fogadta el azt a törvényt, amelynek célja a háztartási cikkek előállításának megváltoztatása és a fogyasztási szokások átalakítása a hulladékcsökkentés, valamint a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzése, továbbá a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés