Míg Argeş megyében nemrég azért vált híressé egy gólyapár, mert a fészküket miniszteri rendelettel költöztették el egy oszlopról, a Temes megyei Biléd vándormadarairól azért cikkezik a sajtó, mert a helyiek körültekintően gondoskodnak az ott fészkelő szárnyasokról.
2015. április 22., 10:322015. április 22., 10:32
A település lakói mindent megtesznek azért, hogy jók legyenek a gólyák életkörülményei, így például szinte mindenik oszlopra különleges fészektámasztó szerkezetet szereltek fel, sőt az 50 gólyafészket számláló faluban több mint negyven éve naponta ellenőrzik, minden rendben van-e a vándormadarak körül.
Biléden 1972 óta létezik „gólyafelelős”, aki maximális komolysággal végzi hivatását és aprólékosan feljegyzi minden mozdulatukat. A polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja, Angelica Indrei három éve tölti be a „gólyafelelős” szerepkörét – olvasható a Digi24 hírportálon.
„Esténként, amikor a gólyák viszszatérnek fészkükbe, kétszer-háromszor is ellenőrizzük, mind megvannak-e. Mindenik fészek lakóiról nyilvántartást vezetünk: tudjuk, hol lakik négy, három vagy csak egy vándormadár” – mondta el Angelica Indrei.
Az Argeş megyei településsel ellentétben, ahol azért kellett elköltöztetni egy fészket, mert az oszlopon fészkelő vándormadár zavarta a közelben lakó férfit, Biléden a helyiek büszkék arra, ha a házuk melletti oszlopon fészkelnek gólyák.
A település alpolgármestere, Marin Inrei azt mondta, büszke arra, hogy amióta számolni kezdték, a gólyafészkek száma 14-ről 50-re növekedett, és hogy a helyiek jólelkű emberek, akik szívesen fogadják a gólyákat. A bilédiek azt remélik, még több gólya fészkel majd a településen, miután összesen 70 fészektámasztó szerkezetet szereltek fel. A község lakosságának a 2011-es népszámlálás adatai szerint 4,4 százaléka magyar nemzetiségű.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!