A végéhez közeledik Szabó István új filmjének forgatása

„A németországi szakasz már lezárult, most már csak Magyarországon forgatunk, néhány kórházjelenet van még hátra” – árulta el Szabó István. A téli jelentekhez műhavat használnak, így a II. kerületi Lotz Ká-roly utca fehérbe borult a forgatás idejére.

A rendező a helyszínválasztásról azt mondta: azért döntött a Lotz Ká-roly utcai ház mellett, mert a közelben lakott egykor Szabó Magda is. „Érdemes tudni, hogy Az ajtó félig-meddig önéletrajzi regény, nem véletlenül hívják az egyik főszereplőt Magdának, a férjét pedig Tibornak” – magyarázta, hozzátéve, hogy a regénybeli Emerenc két házzal arrébb lakott. A rendező arról is beszélt, hogy számára a regénybeli ajtó nem csupán a bizalom egyik metaforája.

„Ez a történet arról is szól, hogy bizonyos ajtókon szinte lehetetlen bejutni, különösen akkor, ha valakit az élettapasztalatai arra tanítanak, hogy nem szabad senkit sem beengedni” – vélekedett az Oscar-díjas alkotó, majd hozzátette: a film két erős személyiség kapcsolatáról szól, akik mindenáron befolyással akarnak lenni a másik életére. „Emerencben és Magdában is erős a vágy, hogy a másik az általa helyesnek vélt norma szerint éljen. Ez a harc olykor óriási szeretetfellobbanásokkal, máskor gyűlölethez hasonlító ellenszenvvel jár. Ezt az állandóan változó érzelmi hullámzást követi a film” – mondta a rendező, aki szerint Szabó Magda 1987-ben megjelent regényének személyes konfliktusaiból a korra jellemző politikai atmoszféra is kiolvasható.

A rendező felidézte, hogy a két főszerepet a Oscar-díjas brit Helen Mirren és a magyar közönség számára A mások élete vagy A Baader-Meinhof csoport című filmekből ismert német Mar-tina Gedeck játssza. „Én adtam a kezükbe Szabó Magda regényét, és mindketten nagyon megszerették. Helen Mirren például szinte nyomban eldöntötte, hogy el szeretné játszani Emerencet” – emlékezett Szabó István. A film operatőre, Ragályi Elemér arról beszélt, hogy az egyszerűségre törekszik a film fényképezésekor. „Nem vagyok teoretikus alkat, inkább az ösztöneim vezérelnek, amikor egy filmet fényképezek. Természetesen vannak princípiumok, amiket a film elején eldöntünk, de azon belül szeretem magam szabadnak érezni” – mondta Ragályi Ele-mér, aki szerint a főleg dialógusokra épülő filmben a szokásosnál nagyobb jelentőséget kap a színészek arcjátéka. Ragályi kiemelte: nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a filmnek az olvasók elvárásaival kell megbirkóznia.