
2009. június 17., 10:472009. június 17., 10:47
Az HBO dokumentumdrámája lenyűgöző portrét fest Szaddám Huszeinről, a diktátor családi kapcsolatairól, illetve a családi kötelékek és a politikai rendszer összefonódásáról. A Szaddám-klán rávilágít a modern kori Irak hírhedt diktátorának kevésbé ismert történetére: Szaddám hatalomra jutása és csaknem 25 éves uralma a legapróbb részletekig megelevenedik. A minisorozat feltárja a diktátor hatalom iránti már-már kéjes vágyát – ennek minden véres eszközével együtt –, amihez az iraki felszabadítási hadművelet végső csapása idején, a 2003-as foglyul ejtése pillanatában is betegesen ragaszkodott.
A történelmi hűséget mindvégig szem előtt tartó, számos szakértő és bennfentes bevonásával kifogástalanul felépített film megjeleníti a brutalitás, a megtorlás és a megtévesztés titkos világát, ahol Szaddám a nap, ami körül minden és mindenki kering. A minisorozat lebilincselő, feszültséggel teli dráma, amely a terror pszichológiáját tanulmányozva felfedi azt az erkölcstelenséget és korrupciót, amit a korlátlan és mindenekfeletti hatalom képes táplálni, és mindeközben az ebben a világban nélkülözhetetlen rugalmasság és ravaszság jelentőségét is hangsúlyozza.
„Irak történelmében és a diktátor világában a részleteket gyakran elhomályosítja a politika, a propaganda és a puszta önérdek” – magyarázza Alex Holmes, a minisorozat társrendezője és egyik vezető producere. „Határozott szándékunk volt, hogy a lehető legtöbb olyan emberrel beszéljünk, akik első kézből ismerték Szaddámot, és így rakosgassuk össze részletről részletre azt a képet, amely megmutatja, milyen volt Szaddám folyton zsugorodó „belső körébe” tartozni. Beszéltünk a szövetségeseivel és az ellenfeleivel: politikusokkal, száműzöttekkel, palotája lakóival, szakácsaival, szolgáival, a Huszein család barátaival és kormányminiszterekkel. Irakon belül és kívül is meginterjúvoltunk embereket” – nyilatkozta a film társrendezője.
A film készítői az interjúkat összeszerkesztették a Huszein család által hátrahagyott képekkel és felvételekkel, amelyek közül néhány pusztán propagandacélokat szolgált, de találtak kevésbé elfogult felvételeket is, amiket a rezsim lerombolt palotáiból mentettek meg. Hozzáfértek a titkolózó és megszállottan bürokratikus rezsim összeomlása után felbukkant dokumentumok egy töredékéhez. Maga a kutatási folyamat három évig tartott, egy háromtagú, arab nyelvű tudóscsapat részvételével. „A munka eredményeként pedig egy egyedi és független kép alakult ki a diktátorról és hatalmi centrumáról” – fejtette ki Alex Holmes.
Maga a történet 1979-ben kezdődik, amikor Szaddám egy véres puccs során magához ragadja az irányítást Irakban. A minisorozat részletesen bemutatja a férfi politikai ambícióinak és saját történelmi fontosságába vetett hitének hatását legbizalmasabb tanácsadóira, legközelebbi barátaira és családtagjaira – valamint magára Szaddámra. A diktátor hatalmának gyakorlásával hivalkodó palotáinak falain belül és Irak utcáin egyaránt tisztelettel és szeretettel vegyes félelmet váltott ki. A növekvő belföldi és nemzetközi nyomás dacára csaknem 25 éven át fenntartotta hatalmát, bizonyítva a túlélésre való hihetetlen képességét. Végül azonban a birodalom omladozni kezd, ura egyre inkább elszigetelődik a nemzetközi közösségtől és a hozzá közel állóktól, a hatalom és a realitás feletti kontroll pedig kicsúszni látszik a kezéből.
A Szaddám-klán merőben új nézőpontból mutatja be a diktátort, annak zárt ajtók mögött zajló kapcsolatait, cselekedeteit, az eseményeket testközelből, azaz a rezsim közvetlen központjából elmesélve. És hogy Holmes várakozásai szerint a nézők mit kaphatnak a minisorozattól? „Mindenekelőtt azt szeretném, hogy a nézők azonosulni tudjanak a karakterekkel, és megértsék, hogy történetünk és Irak tragédiája ezen karakterek és a történelem erői által befolyásolt sajátos hibáik egyedülálló kombinációjának köszönhető” – magyarázza. „Sok film fog születni Irakról, és számos iraki filmkészítő meséli majd el az ország szenvedéseit Szaddám uralma idején. A Szaddám-klánnal mást szeretnénk elérni. Úgy éreztük, hogy el tudunk magyarázni valamit a nézőközönségnek abból, hogy mi motiválta Szaddámot, illetve milyen volt élni és túlélni a diktátor legbelső körében.”
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.