A sebezhető 007-es

A 15. Bond-könyv történetét mindmáig teljes titoktartás övezte, csupán annyit engedtek kiszivárogni, hogy a kémregény a nagy elõd modorában íródott, és 1967-ben, a hidegháború idején játszódik, valamint hogy az emberölésre is felhatalmazott brit titkosügynök korábbi regényekbõl megismert eredeti figurája Párizsban, Londonban és a Közel-Keleten is megfordul. A fiatalon elhunyt Fleming 1952 és 1964 között 14 Bond-regényt írt, az utolsó, a Polipka (Octopussy) halála után, 1966-ban jelent meg.

A Fleming-örökösök korábban már két írót felkértek az ügynöksorozat folytatására, de a próbálkozásokat nem koronázta siker. Közben az elkészült 21 Bond-film nyomán napvilágot látott néhány filmkönyv is. Faulks, aki többek között a Charlotte Gray címû háborús románccal aratott sikert, és nyerte el a Fleming család bizalmát, a hétvégi The Sunday Timesban megjelent interjújában elárulta, hogy eleinte ódzkodott a feladattól, de aztán szisztematikusan átolvasta az összes regényt, és meglepetésére „élvezetesnek találta” õket. Ugyanis fellelte bennük a thriller mozgatórugóját, az életveszélyt: „James Bond nagyon sebezhetõ férfi az elegáns öltönyében, finom cipõjében és nevetségesen csekély erejû fegyverével. Veszélyes helyzetekben találja magát, és csak önmagára hagyatkozhat – az ember meg aggódik érte.” Faulks azt gyorsan eldöntötte, hogy Bond nem él meg a 21. században, mert egy jellegzetes korszak figurája. Egyébként magát a regényt is egyfajta „hommage-nak” fogta fel, tisztelgésnek az író születésének századik évfordulója elõtt. A történethez úgy közelített, hogy mi nem szerepelt a korábbi epizódokban. Így merült fel a kábítószer ötlete. A cselekmény idején, 1967-ben kapott elõször komoly publicitást a kábítószer a sajtóban. Ráadásul ez önkéntelenül párhuzamba vonható azzal, hogy a mai sajtót is tematizálja a drog. A Közel-Kelet nem került elõ Flemingnél, ezért némi kutatás után (mint mesélte, az egész munka során hatalmas segítséget nyújtott neki az internet) ez is alkalmas helyszínnek látszott, mivel adta magát a flemingi egzotikus miliõ. Az írásban Flemingnek egy 1962-ben publikált „thrillerszerzõi útmutatója„ is segítségére volt, s meg is fogadta a tanácsait: „Az egészet gyorsan kell megírni. Hat hetet adj magadnak. Naponta 2000 szót írj, ez behatárolja a szükséges terjedelmet. Ne hagyd abba, ne javítgasd a szöveget, és ne aggódj túlságosan a részletek miatt.” És Faulks hat hét alatt meg is írta a regényt: „Mindentõl eltekintve, nagyon élveztem” – ismerte el az író a brit újságban.

MTI

Beyoncé énekelheti az új Bond-dalt

Filmipari források szerint a legújabb James Bond-film alkotói inkább Beyoncé Knowlesnak szánnák a mozi betétdalának feléneklését, mint a botrányairól elhíresült Amy Winehouse énekesnõnek. Pedig sokáig Amy Winehouse-t tartották a legesélyesebbnek erre a feladatra. A dal producere, Mark Ronson pár napja a sajtó révén tudatta Amy Winehouse-szal, képtelenségnek tartja, hogy együtt dolgozzék vele, és felmondta korábbi megállapodásukat. Mindeközben a sajtón keresztül hírül adta az énekesnõ, hogy sikerült felkészülnie a betétdalra, bár nem biztos benne, hogy zöld utat fog kapni a film készítõitõl. Minden igyekezete ellenére azonban a 007-es ügynök filmjének producerei másik énekes után néztek, így esett a választásuk Beyoncé Knowlesra, aki már több filmhez adta a hangját, és nem utolsósorban megbízhatóbb mûvész, jóval kevesebb botránnyal. Az új Bond-film rendezõje Marc Forster. A fõszerepet Daniel Craig játszhatja el, aki másodszor bújik a 007-es ügynök bõrébe, partnere pedig Olga Kurilenko ukrán színésznõ lesz. A kémmozit várhatóan novemberben mutatják be.

[origo]