A nejlonotthonka és társai

A Budapesti Történeti Múzeumban szerdán rendezett könyvpremier főszereplője nem elsősorban a divat volt, hanem maga a történelem. Elszakíthatatlan e két fogalom egymástól, és ezt tükrözik a gazdagon és érdekesen illusztrált kötet tanulmány- és fejezetcímei is: Divat, ideológia, diktatúra, A nejlonotthonka – egy birodalom öröksége, Munkásnők öltözködése a szocialista időszakban, A farmerviselet alakváltozásai a szocialista Magyarországon, Hogyan lehet divatos egy pesti nő, ha semmit nem lehet kapni az üzletekben?

A kötet rámutat: amikor semmit nem lehetett kapni, akkor is tudtak csinosan és fantáziadúsan öltözni a nők. Akkor dívott a Csináld magad! mozgalom, még léteztek házi varrónők, kedvelt hobbi volt a horgolás, gyakori az otthoni ruhafestés, később a környező szocialista országokból jó holmikat lehetett behozni, és ami a legfontosabb: sokkal kevesebb ruhával is beérték a nők, a férfiak és a gyerekek is.

A fogyasztói társadalom még messze, a tömött szekrényeknek és gardróboknak még se híre, se hamva – a fiatalok is megelégedtek néhány divatos holmival, a shoppingolás nem időtöltés volt – azt sem tudták, mi az. Igaz, nem is volt pazarlás és környezetszennyezés. A szerzők között van művészettörténész, divattervező, manöken, muzeológus, történész, etnográfus, irodalomkritikus és divatkutató egyaránt.

A könyv olyan érdekességekkel is kecsegtet – főleg a fiatal korosztály számára –, mint hogy milyen volt és hol készült az akkori first lady, Kádár Jánosné kosztümje, volt-e „átjárás” az ötvenes évek Moszkvája és a Dior-ház között, hogyan készülhettek Chanel kosztümök a Váci utcán, mekkora változást hozott a nyolcvanas és kilencvenes évtized. Az egyik legizgalmasabb – kultúrtörténeti – fejezet a falusi tisztálkodási szokásokat taglalja a hatvanas-hetvenes években, valamint ugyanennek a kornak a városi szépítészeti eszközeit, illemszabályait, kellékeit, szokásait.

Az Öltöztessük fel az országot! című könyv – amelynek a bemutatóján részt vett Pataki Ági egykori sztármanöken, ma filmproducer – az Argumentum Kiadó, a Budapesti Történeti Múzeum és az 1956-os Intézet gondozásában jelent meg.