
2009. június 05., 11:392009. június 05., 11:39
A Budapesti Történeti Múzeumban szerdán rendezett könyvpremier főszereplője nem elsősorban a divat volt, hanem maga a történelem. Elszakíthatatlan e két fogalom egymástól, és ezt tükrözik a gazdagon és érdekesen illusztrált kötet tanulmány- és fejezetcímei is: Divat, ideológia, diktatúra, A nejlonotthonka – egy birodalom öröksége, Munkásnők öltözködése a szocialista időszakban, A farmerviselet alakváltozásai a szocialista Magyarországon, Hogyan lehet divatos egy pesti nő, ha semmit nem lehet kapni az üzletekben?
A kötet rámutat: amikor semmit nem lehetett kapni, akkor is tudtak csinosan és fantáziadúsan öltözni a nők. Akkor dívott a Csináld magad! mozgalom, még léteztek házi varrónők, kedvelt hobbi volt a horgolás, gyakori az otthoni ruhafestés, később a környező szocialista országokból jó holmikat lehetett behozni, és ami a legfontosabb: sokkal kevesebb ruhával is beérték a nők, a férfiak és a gyerekek is.
A fogyasztói társadalom még messze, a tömött szekrényeknek és gardróboknak még se híre, se hamva – a fiatalok is megelégedtek néhány divatos holmival, a shoppingolás nem időtöltés volt – azt sem tudták, mi az. Igaz, nem is volt pazarlás és környezetszennyezés. A szerzők között van művészettörténész, divattervező, manöken, muzeológus, történész, etnográfus, irodalomkritikus és divatkutató egyaránt.
A könyv olyan érdekességekkel is kecsegtet – főleg a fiatal korosztály számára –, mint hogy milyen volt és hol készült az akkori first lady, Kádár Jánosné kosztümje, volt-e „átjárás” az ötvenes évek Moszkvája és a Dior-ház között, hogyan készülhettek Chanel kosztümök a Váci utcán, mekkora változást hozott a nyolcvanas és kilencvenes évtized. Az egyik legizgalmasabb – kultúrtörténeti – fejezet a falusi tisztálkodási szokásokat taglalja a hatvanas-hetvenes években, valamint ugyanennek a kornak a városi szépítészeti eszközeit, illemszabályait, kellékeit, szokásait.
Az Öltöztessük fel az országot! című könyv – amelynek a bemutatóján részt vett Pataki Ági egykori sztármanöken, ma filmproducer – az Argumentum Kiadó, a Budapesti Történeti Múzeum és az 1956-os Intézet gondozásában jelent meg.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.