Az Európai Unió országaiban ma forgalomban levő festékekben már nem lehet ólom
Fotó: Pixabay
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ólom egyike a tíz legveszedelmesebb vegyi szennyezőanyagnak, mely évente több mint 5 millió halálesettel hozható összefüggésbe. Bár Európa országaiban már a kétezres évek óta nem tankolhatunk ólmozott üzemanyagot, ez a nehézfém még mindig fellelhető a környezetünkben.
2023. november 11., 20:112023. november 11., 20:11
Nemrég arról számolt be a nemzetközi, majd a hazai sajtó is, hogy a világ fejlődő országaiban a gyerekek fele ólommérgezéstől szenved. A friss tanulmány szerint ez a mérgezés évente körülbelül háromszor annyi elhalálozást okoz, mint a tüdőrák.
A Washingtonban székelő Globális Fejlesztési Központ (CGD) egy egyéves kutatás nyomán arra jutott, hogy az ólommérgezés, mely tulajdonképpen egy globális probléma, a politikai vezetők által különösen elhanyagolt téma.
A The Lancet Planetary Health cikke szerint 2019-ben 5,5 millió ember halt meg ólommal kapcsolatos szívbetegségek miatt, ami mintegy háromszorosa a tüdőrák okozta halálesetek számának.
A gyermekek vannak leginkább kitéve ennek a mérgezésnek, ugyanis hajlamosabbak ólomtartalmú tárgyakat (például ólomtartalmú festékkel borított játékokat) a szájukba venni, illetve csontjaikban és szerveikben több ólom képes felhalmozódni, minta felnőttek esetében.
A CDG tanulmánya szerint a „gazdag” és „szegény” országok gyermekeinek teljesítménykülönbségek mintegy ötöde az ólomkitérés különbségeire vezethető vissza. A fejlődő országokban az ólmot nagyon gyakran használják festékekben – ugyanis nem tiltja semmilyen törvény –, továbbá gyakran megtalálható hagyományos gyógyszerekben és fűszerekben, illetve az ólombevonatú főzőedényekből átszivároghat az ételekbe. A hulladéklerakók és a lakóterületek közötti védőzónák hiánya szintén hozzájárulhat a talaj, a víz és a levegő szennyeződéséhez, ahogy az ólomsavas akkumulátorok újrahasznosítására vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabványok hiánya is.
A CGD szerint 2024 és 2030 között 350 millió dollár célzott segítség elegendő lenne ahhoz, hogy drasztikusan csökkenjen az ólommérgezéses esetek száma a fejlődő országokban – feltéve, hogy a politikai vezetők megfelelő elkötelezettséget mutatnak az ügy iránt. Meglátásuk szerint az ólomtartalmú termékek piacról való kivonásával jelentős hatást lehetne elérni. Példaként kiemelik, hogy Délkelet-Ázsiában a kurkumát 2019 előtt – amikor is egy célzott kampány zajlott le – gyakran keverték, hamisították ólommal, hogy fényesebb, élénkebb legyen.
Bár az Európai Unióban szigorú szabályozások vonatkoznak az ólom használatára, így a festékek már nem tartalmazhatják ezt az anyagot (Európában hivatalosan mindössze a Moldovai Köztársaságban, Albániában és Bosznia-Hercegovinában lehet ólomtartalmú festékeket forgalmazni),
vagy akár olyan ételek, mint a Mexikóban kedvelt tamarind, ami Romániában is megtalálható az egzotikus ínyencségeket kínáló boltok polcain. Gyakran a mai napig ólom tartalmú festék van a néhány évtizede épült tömbházak fém lépcsőkorlátain. A régi zománcos edények is veszélyforrást jelenthetnek, hiszen a gyengébb minőségű színes mázak szintén tartalmaztak ólmot, és ez szennyezheti az edényben készült ételt is.
A régi zománcos edények is potenciális veszélyforrást jelentenek
Fotó: Pixabay
Másfelől Romániában is gyakran okoz problémát a hulladéklerakóból a talajba, vízbe szivárgó ólom.
A romániai sajtó az elmúlt években gyakran írt olyan esetekről is, amelyek során az otthoni pálinkafőző berendezés ólomcsövei miatt került nagy mennyiségű ólom szeszesitalokba, és azok fogyasztása okozott súlyos ólommérgezést.
Az ólommérgezés első tünetei (főként gyerekek esetében) az étvágytalanság, fáradékonyság, a tanulási képességek romlása. Megelőzésében sokat segít, ha az ólommérgezésnek kitett gyerek szervezetébe vasat, kalciumot juttatnak be, ugyanis ezek csökkentik a mérgező anyag felszívódásának mértékét. A szervezetben található ólom mennyisége egyébként vérvizsgálat által ellenőrizhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Lassan lecseng a sívakációk időszaka, a hidegből már elég volt, így nem csoda, ha a gondolataink a nyaralás körül forognak. Összeállításunkban megmutatjuk, hogyan foglaljunk okosan repülőjegyet, és arra is rámutatunk, melyek a 2026-os év utazási trendjei.
Kolozsváron a rendező jelenlétében mutatják be hétfőn este a Beléd estem című új magyar vígjátékot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!