Az Európai Unió országaiban ma forgalomban levő festékekben már nem lehet ólom
Fotó: Pixabay
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ólom egyike a tíz legveszedelmesebb vegyi szennyezőanyagnak, mely évente több mint 5 millió halálesettel hozható összefüggésbe. Bár Európa országaiban már a kétezres évek óta nem tankolhatunk ólmozott üzemanyagot, ez a nehézfém még mindig fellelhető a környezetünkben.
2023. november 11., 20:112023. november 11., 20:11
Nemrég arról számolt be a nemzetközi, majd a hazai sajtó is, hogy a világ fejlődő országaiban a gyerekek fele ólommérgezéstől szenved. A friss tanulmány szerint ez a mérgezés évente körülbelül háromszor annyi elhalálozást okoz, mint a tüdőrák.
A Washingtonban székelő Globális Fejlesztési Központ (CGD) egy egyéves kutatás nyomán arra jutott, hogy az ólommérgezés, mely tulajdonképpen egy globális probléma, a politikai vezetők által különösen elhanyagolt téma.
A The Lancet Planetary Health cikke szerint 2019-ben 5,5 millió ember halt meg ólommal kapcsolatos szívbetegségek miatt, ami mintegy háromszorosa a tüdőrák okozta halálesetek számának.
A gyermekek vannak leginkább kitéve ennek a mérgezésnek, ugyanis hajlamosabbak ólomtartalmú tárgyakat (például ólomtartalmú festékkel borított játékokat) a szájukba venni, illetve csontjaikban és szerveikben több ólom képes felhalmozódni, minta felnőttek esetében.
A CDG tanulmánya szerint a „gazdag” és „szegény” országok gyermekeinek teljesítménykülönbségek mintegy ötöde az ólomkitérés különbségeire vezethető vissza. A fejlődő országokban az ólmot nagyon gyakran használják festékekben – ugyanis nem tiltja semmilyen törvény –, továbbá gyakran megtalálható hagyományos gyógyszerekben és fűszerekben, illetve az ólombevonatú főzőedényekből átszivároghat az ételekbe. A hulladéklerakók és a lakóterületek közötti védőzónák hiánya szintén hozzájárulhat a talaj, a víz és a levegő szennyeződéséhez, ahogy az ólomsavas akkumulátorok újrahasznosítására vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabványok hiánya is.
A CGD szerint 2024 és 2030 között 350 millió dollár célzott segítség elegendő lenne ahhoz, hogy drasztikusan csökkenjen az ólommérgezéses esetek száma a fejlődő országokban – feltéve, hogy a politikai vezetők megfelelő elkötelezettséget mutatnak az ügy iránt. Meglátásuk szerint az ólomtartalmú termékek piacról való kivonásával jelentős hatást lehetne elérni. Példaként kiemelik, hogy Délkelet-Ázsiában a kurkumát 2019 előtt – amikor is egy célzott kampány zajlott le – gyakran keverték, hamisították ólommal, hogy fényesebb, élénkebb legyen.
Bár az Európai Unióban szigorú szabályozások vonatkoznak az ólom használatára, így a festékek már nem tartalmazhatják ezt az anyagot (Európában hivatalosan mindössze a Moldovai Köztársaságban, Albániában és Bosznia-Hercegovinában lehet ólomtartalmú festékeket forgalmazni),
vagy akár olyan ételek, mint a Mexikóban kedvelt tamarind, ami Romániában is megtalálható az egzotikus ínyencségeket kínáló boltok polcain. Gyakran a mai napig ólom tartalmú festék van a néhány évtizede épült tömbházak fém lépcsőkorlátain. A régi zománcos edények is veszélyforrást jelenthetnek, hiszen a gyengébb minőségű színes mázak szintén tartalmaztak ólmot, és ez szennyezheti az edényben készült ételt is.
A régi zománcos edények is potenciális veszélyforrást jelentenek
Fotó: Pixabay
Másfelől Romániában is gyakran okoz problémát a hulladéklerakóból a talajba, vízbe szivárgó ólom.
A romániai sajtó az elmúlt években gyakran írt olyan esetekről is, amelyek során az otthoni pálinkafőző berendezés ólomcsövei miatt került nagy mennyiségű ólom szeszesitalokba, és azok fogyasztása okozott súlyos ólommérgezést.
Az ólommérgezés első tünetei (főként gyerekek esetében) az étvágytalanság, fáradékonyság, a tanulási képességek romlása. Megelőzésében sokat segít, ha az ólommérgezésnek kitett gyerek szervezetébe vasat, kalciumot juttatnak be, ugyanis ezek csökkentik a mérgező anyag felszívódásának mértékét. A szervezetben található ólom mennyisége egyébként vérvizsgálat által ellenőrizhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A padlizsán, amit Erdélyben román hatásra „vinete” vagy „vineta” szóval illetnek, évezredes utat járt be Indiától a Kárpát-medencéig – ma a balkáni krémek, a görög moussaka és a török sültek nélkülözhetetlen alapanyaga.
Az időjárás is alakítja az utazási szokásokat: a kánikula által sújtott vidékeken élők egyre gyakrabban választanak olyan úti célt, ahol jóval hűvösebb a klíma. Találó kifejezés erre az új utazási trendre az angol „coolcation”.
Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a TikTok megsértheti az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét.
Egyre több munkavállaló számára nem a korai nyugdíj a cél, hanem az, hogy ne legyen kiszolgáltatva a munkahelyének. A FIRE mozgalom követői szerint a pénzügyi függetlenség elsősorban azt jelenti, hogy bármikor nemet mondhatnak egy rossz főnökre.
Törvényben tiltotta meg a francia parlament a 15 év alatti fiataloknak a közösségi hálózatok használatát kedden. A tinédzserek egészségének védelmét szolgáló intézkedés szeptemberben lép életbe.
Nagy nyári kedvenc, sokféleképpen elkészíthető és télire is elraktározható befőttesüvegben a friss zöldbab, más nevein zöldpaszuly vagy a Székelyföldön zöldfuszulyka.
Hogyan „gyártott” hamis örökösöket a Ceaușescu-rezsim és milyen módszerekkel szerzett kemény valutát a diktatúra és az ország külső adósságának finanszírozására?
Nem mindennapi látvány fogadta a hétfőről keddre virradó éjszaka a Kolozsváron közlekedő autósokat. Egy túlméretes szállítmányként közúton vontatott repülőgép miatt ideiglenesen leállt a forgalom a város egyik bevezető útján.
Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.
Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!