
Az Európai Unió országaiban ma forgalomban levő festékekben már nem lehet ólom
Fotó: Pixabay
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ólom egyike a tíz legveszedelmesebb vegyi szennyezőanyagnak, mely évente több mint 5 millió halálesettel hozható összefüggésbe. Bár Európa országaiban már a kétezres évek óta nem tankolhatunk ólmozott üzemanyagot, ez a nehézfém még mindig fellelhető a környezetünkben.
2023. november 11., 20:112023. november 11., 20:11
Nemrég arról számolt be a nemzetközi, majd a hazai sajtó is, hogy a világ fejlődő országaiban a gyerekek fele ólommérgezéstől szenved. A friss tanulmány szerint ez a mérgezés évente körülbelül háromszor annyi elhalálozást okoz, mint a tüdőrák.
A Washingtonban székelő Globális Fejlesztési Központ (CGD) egy egyéves kutatás nyomán arra jutott, hogy az ólommérgezés, mely tulajdonképpen egy globális probléma, a politikai vezetők által különösen elhanyagolt téma.
A The Lancet Planetary Health cikke szerint 2019-ben 5,5 millió ember halt meg ólommal kapcsolatos szívbetegségek miatt, ami mintegy háromszorosa a tüdőrák okozta halálesetek számának.
A gyermekek vannak leginkább kitéve ennek a mérgezésnek, ugyanis hajlamosabbak ólomtartalmú tárgyakat (például ólomtartalmú festékkel borított játékokat) a szájukba venni, illetve csontjaikban és szerveikben több ólom képes felhalmozódni, minta felnőttek esetében.
A CDG tanulmánya szerint a „gazdag” és „szegény” országok gyermekeinek teljesítménykülönbségek mintegy ötöde az ólomkitérés különbségeire vezethető vissza. A fejlődő országokban az ólmot nagyon gyakran használják festékekben – ugyanis nem tiltja semmilyen törvény –, továbbá gyakran megtalálható hagyományos gyógyszerekben és fűszerekben, illetve az ólombevonatú főzőedényekből átszivároghat az ételekbe. A hulladéklerakók és a lakóterületek közötti védőzónák hiánya szintén hozzájárulhat a talaj, a víz és a levegő szennyeződéséhez, ahogy az ólomsavas akkumulátorok újrahasznosítására vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabványok hiánya is.
A CGD szerint 2024 és 2030 között 350 millió dollár célzott segítség elegendő lenne ahhoz, hogy drasztikusan csökkenjen az ólommérgezéses esetek száma a fejlődő országokban – feltéve, hogy a politikai vezetők megfelelő elkötelezettséget mutatnak az ügy iránt. Meglátásuk szerint az ólomtartalmú termékek piacról való kivonásával jelentős hatást lehetne elérni. Példaként kiemelik, hogy Délkelet-Ázsiában a kurkumát 2019 előtt – amikor is egy célzott kampány zajlott le – gyakran keverték, hamisították ólommal, hogy fényesebb, élénkebb legyen.
Bár az Európai Unióban szigorú szabályozások vonatkoznak az ólom használatára, így a festékek már nem tartalmazhatják ezt az anyagot (Európában hivatalosan mindössze a Moldovai Köztársaságban, Albániában és Bosznia-Hercegovinában lehet ólomtartalmú festékeket forgalmazni),
vagy akár olyan ételek, mint a Mexikóban kedvelt tamarind, ami Romániában is megtalálható az egzotikus ínyencségeket kínáló boltok polcain. Gyakran a mai napig ólom tartalmú festék van a néhány évtizede épült tömbházak fém lépcsőkorlátain. A régi zománcos edények is veszélyforrást jelenthetnek, hiszen a gyengébb minőségű színes mázak szintén tartalmaztak ólmot, és ez szennyezheti az edényben készült ételt is.
A régi zománcos edények is potenciális veszélyforrást jelentenek
Fotó: Pixabay
Másfelől Romániában is gyakran okoz problémát a hulladéklerakóból a talajba, vízbe szivárgó ólom.
A romániai sajtó az elmúlt években gyakran írt olyan esetekről is, amelyek során az otthoni pálinkafőző berendezés ólomcsövei miatt került nagy mennyiségű ólom szeszesitalokba, és azok fogyasztása okozott súlyos ólommérgezést.
Az ólommérgezés első tünetei (főként gyerekek esetében) az étvágytalanság, fáradékonyság, a tanulási képességek romlása. Megelőzésében sokat segít, ha az ólommérgezésnek kitett gyerek szervezetébe vasat, kalciumot juttatnak be, ugyanis ezek csökkentik a mérgező anyag felszívódásának mértékét. A szervezetben található ólom mennyisége egyébként vérvizsgálat által ellenőrizhető.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
szóljon hozzá!