Az Európai Unió országaiban ma forgalomban levő festékekben már nem lehet ólom
Fotó: Pixabay
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ólom egyike a tíz legveszedelmesebb vegyi szennyezőanyagnak, mely évente több mint 5 millió halálesettel hozható összefüggésbe. Bár Európa országaiban már a kétezres évek óta nem tankolhatunk ólmozott üzemanyagot, ez a nehézfém még mindig fellelhető a környezetünkben.
2023. november 11., 20:112023. november 11., 20:11
Nemrég arról számolt be a nemzetközi, majd a hazai sajtó is, hogy a világ fejlődő országaiban a gyerekek fele ólommérgezéstől szenved. A friss tanulmány szerint ez a mérgezés évente körülbelül háromszor annyi elhalálozást okoz, mint a tüdőrák.
A Washingtonban székelő Globális Fejlesztési Központ (CGD) egy egyéves kutatás nyomán arra jutott, hogy az ólommérgezés, mely tulajdonképpen egy globális probléma, a politikai vezetők által különösen elhanyagolt téma.
A The Lancet Planetary Health cikke szerint 2019-ben 5,5 millió ember halt meg ólommal kapcsolatos szívbetegségek miatt, ami mintegy háromszorosa a tüdőrák okozta halálesetek számának.
A gyermekek vannak leginkább kitéve ennek a mérgezésnek, ugyanis hajlamosabbak ólomtartalmú tárgyakat (például ólomtartalmú festékkel borított játékokat) a szájukba venni, illetve csontjaikban és szerveikben több ólom képes felhalmozódni, minta felnőttek esetében.
A CDG tanulmánya szerint a „gazdag” és „szegény” országok gyermekeinek teljesítménykülönbségek mintegy ötöde az ólomkitérés különbségeire vezethető vissza. A fejlődő országokban az ólmot nagyon gyakran használják festékekben – ugyanis nem tiltja semmilyen törvény –, továbbá gyakran megtalálható hagyományos gyógyszerekben és fűszerekben, illetve az ólombevonatú főzőedényekből átszivároghat az ételekbe. A hulladéklerakók és a lakóterületek közötti védőzónák hiánya szintén hozzájárulhat a talaj, a víz és a levegő szennyeződéséhez, ahogy az ólomsavas akkumulátorok újrahasznosítására vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabványok hiánya is.
A CGD szerint 2024 és 2030 között 350 millió dollár célzott segítség elegendő lenne ahhoz, hogy drasztikusan csökkenjen az ólommérgezéses esetek száma a fejlődő országokban – feltéve, hogy a politikai vezetők megfelelő elkötelezettséget mutatnak az ügy iránt. Meglátásuk szerint az ólomtartalmú termékek piacról való kivonásával jelentős hatást lehetne elérni. Példaként kiemelik, hogy Délkelet-Ázsiában a kurkumát 2019 előtt – amikor is egy célzott kampány zajlott le – gyakran keverték, hamisították ólommal, hogy fényesebb, élénkebb legyen.
Bár az Európai Unióban szigorú szabályozások vonatkoznak az ólom használatára, így a festékek már nem tartalmazhatják ezt az anyagot (Európában hivatalosan mindössze a Moldovai Köztársaságban, Albániában és Bosznia-Hercegovinában lehet ólomtartalmú festékeket forgalmazni),
vagy akár olyan ételek, mint a Mexikóban kedvelt tamarind, ami Romániában is megtalálható az egzotikus ínyencségeket kínáló boltok polcain. Gyakran a mai napig ólom tartalmú festék van a néhány évtizede épült tömbházak fém lépcsőkorlátain. A régi zománcos edények is veszélyforrást jelenthetnek, hiszen a gyengébb minőségű színes mázak szintén tartalmaztak ólmot, és ez szennyezheti az edényben készült ételt is.
A régi zománcos edények is potenciális veszélyforrást jelentenek
Fotó: Pixabay
Másfelől Romániában is gyakran okoz problémát a hulladéklerakóból a talajba, vízbe szivárgó ólom.
A romániai sajtó az elmúlt években gyakran írt olyan esetekről is, amelyek során az otthoni pálinkafőző berendezés ólomcsövei miatt került nagy mennyiségű ólom szeszesitalokba, és azok fogyasztása okozott súlyos ólommérgezést.
Az ólommérgezés első tünetei (főként gyerekek esetében) az étvágytalanság, fáradékonyság, a tanulási képességek romlása. Megelőzésében sokat segít, ha az ólommérgezésnek kitett gyerek szervezetébe vasat, kalciumot juttatnak be, ugyanis ezek csökkentik a mérgező anyag felszívódásának mértékét. A szervezetben található ólom mennyisége egyébként vérvizsgálat által ellenőrizhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!