Hirdetés

A világ gyerekeinek egyharmada szenved ólommérgezéstől, nálunk is ajánlott figyelni a veszélyes nehézfémre

Az Európai Unió országaiban ma forgalomban levő festékekben már nem lehet ólom •  Fotó: Pixabay

Az Európai Unió országaiban ma forgalomban levő festékekben már nem lehet ólom

Fotó: Pixabay

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ólom egyike a tíz legveszedelmesebb vegyi szennyezőanyagnak, mely évente több mint 5 millió halálesettel hozható összefüggésbe. Bár Európa országaiban már a kétezres évek óta nem tankolhatunk ólmozott üzemanyagot, ez a nehézfém még mindig fellelhető a környezetünkben.

Tóth Gödri Iringó

2023. november 11., 20:112023. november 11., 20:11

Nemrég arról számolt be a nemzetközi, majd a hazai sajtó is, hogy a világ fejlődő országaiban a gyerekek fele ólommérgezéstől szenved. A friss tanulmány szerint ez a mérgezés évente körülbelül háromszor annyi elhalálozást okoz, mint a tüdőrák.

A Washingtonban székelő Globális Fejlesztési Központ (CGD) egy egyéves kutatás nyomán arra jutott, hogy az ólommérgezés, mely tulajdonképpen egy globális probléma, a politikai vezetők által különösen elhanyagolt téma.

Hirdetés

Becsült adatok szerint 815 millió gyerek, azaz a világ gyermekeinek egyharmada szenved valamilyen mértékű ólommérgezésben, ami szív- és vesebetegségeket, idegrendszeri károsodást, perifériás bénulásokat, kognitív-, figyelem- és memóriazavarokat okozhat.

A The Lancet Planetary Health cikke szerint 2019-ben 5,5 millió ember halt meg ólommal kapcsolatos szívbetegségek miatt, ami mintegy háromszorosa a tüdőrák okozta halálesetek számának.

A gyermekek vannak leginkább kitéve ennek a mérgezésnek, ugyanis hajlamosabbak ólomtartalmú tárgyakat (például ólomtartalmú festékkel borított játékokat) a szájukba venni, illetve csontjaikban és szerveikben több ólom képes felhalmozódni, minta felnőttek esetében.

A CDG tanulmánya szerint a „gazdag” és „szegény” országok gyermekeinek teljesítménykülönbségek mintegy ötöde az ólomkitérés különbségeire vezethető vissza. A fejlődő országokban az ólmot nagyon gyakran használják festékekben – ugyanis nem tiltja semmilyen törvény –, továbbá gyakran megtalálható hagyományos gyógyszerekben és fűszerekben, illetve az ólombevonatú főzőedényekből átszivároghat az ételekbe. A hulladéklerakók és a lakóterületek közötti védőzónák hiánya szintén hozzájárulhat a talaj, a víz és a levegő szennyeződéséhez, ahogy az ólomsavas akkumulátorok újrahasznosítására vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabványok hiánya is.

A CGD szerint 2024 és 2030 között 350 millió dollár célzott segítség elegendő lenne ahhoz, hogy drasztikusan csökkenjen az ólommérgezéses esetek száma a fejlődő országokban – feltéve, hogy a politikai vezetők megfelelő elkötelezettséget mutatnak az ügy iránt. Meglátásuk szerint az ólomtartalmú termékek piacról való kivonásával jelentős hatást lehetne elérni. Példaként kiemelik, hogy Délkelet-Ázsiában a kurkumát 2019 előtt – amikor is egy célzott kampány zajlott le – gyakran keverték, hamisították ólommal, hogy fényesebb, élénkebb legyen.

Bár az Európai Unióban szigorú szabályozások vonatkoznak az ólom használatára, így a festékek már nem tartalmazhatják ezt az anyagot (Európában hivatalosan mindössze a Moldovai Köztársaságban, Albániában és Bosznia-Hercegovinában lehet ólomtartalmú festékeket forgalmazni),

gyakran a környezetünkben is találunk ólmot tartalmazó tárgyakat: régi vagy például Kínából származó gyerekjátékokat, távol-keleti gyógyszereket, fűszereket, kenőcsöket

vagy akár olyan ételek, mint a Mexikóban kedvelt tamarind, ami Romániában is megtalálható az egzotikus ínyencségeket kínáló boltok polcain. Gyakran a mai napig ólom tartalmú festék van a néhány évtizede épült tömbházak fém lépcsőkorlátain. A régi zománcos edények is veszélyforrást jelenthetnek, hiszen a gyengébb minőségű színes mázak szintén tartalmaztak ólmot, és ez szennyezheti az edényben készült ételt is.

A régi zománcos edények is potenciális veszélyforrást jelentenek •  Fotó: Pixabay Galéria

A régi zománcos edények is potenciális veszélyforrást jelentenek

Fotó: Pixabay

Másfelől Romániában is gyakran okoz problémát a hulladéklerakóból a talajba, vízbe szivárgó ólom.

Továbbá az ólomcsövek jelenléte a vízvezetékrendszerben is egy hangsúlyos probléma, hiszen még Európa nagyvárosaiban is vannak olyan régi épületek, ahol ezeket nem cserélték ki. Ezek kapcsán az általános javaslat, hogy fogyasztás előtt engedjük pár percig a vizet, így elkerülhetjük az ólommal szennyezett víz fogyasztását.

A romániai sajtó az elmúlt években gyakran írt olyan esetekről is, amelyek során az otthoni pálinkafőző berendezés ólomcsövei miatt került nagy mennyiségű ólom szeszesitalokba, és azok fogyasztása okozott súlyos ólommérgezést.

Az ólommérgezés első tünetei (főként gyerekek esetében) az étvágytalanság, fáradékonyság, a tanulási képességek romlása. Megelőzésében sokat segít, ha az ólommérgezésnek kitett gyerek szervezetébe vasat, kalciumot juttatnak be, ugyanis ezek csökkentik a mérgező anyag felszívódásának mértékét. A szervezetben található ólom mennyisége egyébként vérvizsgálat által ellenőrizhető.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Megjelent a NÉKED zenekar első nagylemeze

Új korszak kezdődik a NÉKED történetében: Sodor a szél címmel megjelent csütörtökön a gyergyószentmiklósi zenekar első nagylemeze. Már látható a dalhoz készült videóklip is, amely vizuálisan is tovább mélyíti az album világát.

Megjelent a NÉKED zenekar első nagylemeze
Megjelent a NÉKED zenekar első nagylemeze
2026. január 15., csütörtök

Megjelent a NÉKED zenekar első nagylemeze

Hirdetés
2026. január 14., szerda

Megúsztuk a rekorddöntést: „csak” a harmadik legmelegebb év volt a tavalyi a feljegyzések kezdete óta

A feljegyzések kezdete óta 2025 volt a harmadik legmelegebb év globálisan, mindössze 0,01 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint 2023, és 0,13 Celsius fokkal volt hűvösebb, mint az eddig legmelegebb év, 2024.

Megúsztuk a rekorddöntést: „csak” a harmadik legmelegebb év volt a tavalyi a feljegyzések kezdete óta
2026. január 14., szerda

Havas fészekben álldogáló gólyák, üresnek tűnő etetők – mit tehetünk a madarakért télen?

A januári hidegben sokan aggódnak a hóban álldogáló gólyákért, de a szakértők szerint nincs szükség beavatkozásra: egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mint az afrikai vándorlást. A hideg a többi madárnak is kihívás. Így segíthetünk rajtuk.

Havas fészekben álldogáló gólyák, üresnek tűnő etetők – mit tehetünk a madarakért télen?
2026. január 13., kedd

Futárszolgálatok iránti bizalmat kihasználó, új típusú telefonos csalás terjed

Egy újabb típusú csalás terjed Romániában, és egyre többen esnek áldozatául: a csalók a futárszolgálatok iránti bizalmat használják ki.

Futárszolgálatok iránti bizalmat kihasználó, új típusú telefonos csalás terjed
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Szexmunkásokat foglalkoztató román bűnözőket fogtak el a román és a brit hatságok

Embercsempészet és szexuális szolgáltatásokra való kényszerítés vádjával román bűnözői hálózat tagjait fogták el a román és a brit hatságok, az együttműködés négy ember előállításához, valamint számos luxusautó és ingatlan lefoglalásához vezetett.

Szexmunkásokat foglalkoztató román bűnözőket fogtak el a román és a brit hatságok
2026. január 11., vasárnap

Megrongált autók egy TikTok‑kihívás miatt

A Mehedinți megyei rendőrség azonosított egy 16 éves fiatalt, aki két, az utcán parkoló autót rongált meg Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin), miután részt vett egy TikTok‑kihívásban.

Megrongált autók egy TikTok‑kihívás miatt
2026. január 11., vasárnap

Közel kéttucat szarvasmarha alatt szakadt be egy tó jege

Huszonhárom tehén zuhant egy befagyott tóba vasárnap a Suceava megyei Pocoleni településen, miután a jég beszakadt alattuk. A kimentésükhöz összetett beavatkozásra volt szükség – közölte a Suceava megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Közel kéttucat szarvasmarha alatt szakadt be egy tó jege
Hirdetés
2026. január 11., vasárnap

Édesburgonya: az édes a sóssal találkozik. Nem csak köret, de „főszereplő” is lehet

Bár névrokona a krumplinak, a nálunk is egyre több helyen kapható, Dél-Amerikából származó, de szerte a világon közkedvelt és elterjedt édesburgonya ízbeli, tápértékbeli és kulturális szempontból is nagyban különbözik a „pityókától”.

Édesburgonya: az édes a sóssal találkozik. Nem csak köret, de „főszereplő” is lehet
2026. január 10., szombat

Elérte a Déli-sarkot is a petrozsényi alpinista

Adrian Ahrițculesei román hegymászó január 9-én sikeresen eljutott a Déli-sarkra – közölte szombaton a sportoló menedzsere. Néhány nappal korábban megmászta az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méteres méteres Vinson-csúcsot is.

Elérte a Déli-sarkot is a petrozsényi alpinista
2026. január 10., szombat

Kendama-őrület Romániában is: több mint fajáték – sport, közösség és nemzetközi siker

A videojátékok és képernyők uralta korban meglepő módon évek óta egy hagyományos, fa ügyességi játék hódít a gyerekek, kamaszok körében.

Kendama-őrület Romániában is: több mint fajáték – sport, közösség és nemzetközi siker
Hirdetés
Hirdetés