Ferencz Áron, az együttes dobosa
Fotó: sZempöl / Facebook
Tizenötödik születésnapját ünnepelte múlt hétvégén a sepsiszentgyörgyi sZempöl Offchestra. Az ünnepi fellépésen a zenekar bemutatta új videóklipjét, és dalpremiert is hallhattak a rajongók. Ferencz Áron, az együttes dobosa a formáció másfél évtizedéről, koncertélményekről, zenei credójukról is beszélt a Krónikának.
2022. július 16., 20:002022. július 16., 20:00
2022. július 16., 20:002022. július 16., 20:00
– Nagyszabású koncerttel és fergeteges bulival ünnepeltétek múlt hétvégén a sZempöl Offchestra 15. születésnapját a zenekar megalakulásának helyszínén, a sepsiszentgyörgyi Szimplában. Te a kezdettől tagja vagy a zenekarnak, hogyan értékeled az elmúlt másfél évtizedet?
– Igazából hárman vagyunk, akik szinte a kezdetektől része vagyunk a zenekarnak, Bocsárdi Magor és Kónya-Ütő Bence, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagjai alapították az együttest, én egy év múlva csatlakoztam hozzájuk. Számomra ez a másfél évtized mondhatni olyan volt, mint egy házasság, tele mindenféle jóval és kevésbé jóval, szakítással, újraösszeállással. Mindezek ellenére zenészként, dobosként nagyon sokat kaptam a sZempöltől, ez volt az első elektronikus zenekarom, ahol akusztikusan játszom, továbbá úgy érzem, személy szerint emberileg is sokat fejlődtem a formációnak köszönhetően.
– Fellépéseiteken a közönséget a színpad előtt rendszerint magával ragadja az az energia, varázslat, ami zenétekből és színpadi performanszaitokból sugárzik. Számodra mi az az erő, titkos összetevő, ami miatt ennyi éven át kitartottál a zenekar mellett, és most is úgy érzed, hogy érdemes tovább folytatni?
– Ezt nehéz meghatározni, mert az elmúlt másfél évtizedben ez a titkos összetevő folyamatosan változott. Volt, amikor a zenéért, az emberekért, a csapatért maradtam, vagy a fellépéseken szerzett energia volt az, ami ott tartott. Nyilván amikor Szentgyörgyről elköltöztem Kolozsvárra, több áldozattal járt, hogy része maradhassak a zenekarnak, hogy eljárjak a próbákra, de összességében az imént említettek miatt együttesen érezem úgy, hogy érdemes folytatni.
Fotó: sZempöl / Facebook
– A zenekar tagjai a művészet számos területén tevékenykednek, akad, aki a színház vagy a film világában jártas, te számos, különböző stílusú zenét játszó formációban dobolsz. Ebből adódóan zenétekben is a balkan-teatro-diszkó stílus jegyeit ötvözitek. Hogyan hat ez a sokrétű tevékenység a zenekari munkátokra?
– Úgy érzem, a színházi hatás többletet ad a zenénknek, viszont mégsem lesz túl szigorú, teátrális, hiszen valahol a zene és a színház között történik az egész. Ezért is szoktuk úgy meghatározni azt, amit csinálunk, hogy „nem kell komolyan venni, de valójában nagyon komolyan kell venni”. A sokrétűség leginkább az előadásmódunkban tükröződik, az, hogy ennyiféle ember tagja a zenekarnak, meghatározza a koncertek hangulatát, az energiát, amit dalaink közvetítenek. Van azonban az érmének egy másik oldala is: mivel a zenekar tagjai sokfelé tevékenykednek – három tagunk leszerződött színész, én szabadúszó zenészként több formációban dobolok –, ezért a sZempöl nem tud mindig teljesen aktív lenni. Nyáron például, amikor a színházban két hónap szünet van, nagyobb erővel, energiával muzsikálunk, máskor, bemutatók idején pedig másodlagosak lesznek a koncertek. De ezt tudtuk már a megalakulásunkkor, és vállaltuk az áldozatot, mert a tagok művészetekben való jártassága teszi a zenekart egyedivé.
– Aki ismeri a számaitokat, észrevehette, hogy a stílusotok átalakult az évek során, dalaitokban több zenei irányzat, a balkán-, a teatro- vagy a diszkó műfaj jegyei ötvöződnek. Ennek ellenére dalaitokra a kezdetektől jellemző a humor, a nyelvvel való játék, az ironikus-szatirikus hangulat. Hogy látod, mennyit változott az együttes stílusa zeneileg a 2007-es megalakulás óta?
– Ahogy másfél évtized a zenekar tagjainak életében is döntő volt, mivel önmagunkhoz képest fejlődtünk, folyamatosan változtunk, úgy zenénknek is módosult a hangzása, árnyaltabb lett a stílusa. Cserélődtek a zenekari tagok is, az új emberek új hangulatot, lendületet hoztak.
Ez érhető tetten a Béla vagyok című számunkban is, ami egy gyerekmondóka, de ha megfigyeljük, stílusában épp ellentétes azzal a világgal, amiről beszél. Mintha meg akarna fogalmazni egy üzenetet, de pár pillanat múlva már teljesen kifordítja amolyan „kiment a ház az ablakon” módon.
Fotó: sZempöl / Facebook
– Mit tekintesz az eddig pályafutásotok csúcspontjának?
– Számomra sok kiemelkedő esemény volt: hol azok voltak a csúcspontok, amikor arról döntöttünk, hogy újra összeállunk, hol arról, hogy nem válunk el.
Én úgy kerültem a zenekarba, hogy egyik Tusványoson a színpad előtt álltam, és odajött Bence, hogy szeretnék, ha beszállnék a zenekarba dobosként. Egy hónapra rá volt nagyszínpadi koncertünk a budapesti Sziget Fesztiválon. Életre szóló élmény maradt ez a fellépés számomra. Akkor léptem fel először a sZempöllel, addig másféle stílusban doboltam, emlékszem a félelemre, izgalomra a koncert előtt. Aztán volt Kolozsváron egy nagyon jó koncertünk a Zugban, egy düledező régi gyárépületben. Emlékszem, nagyon hideg volt, de akkora buli volt, csöpögött a plafonról a pára. Egy másik ugyanilyen meghatározó koncertélmény az egyik Szent György Napokon volt, amikor főműsoridőben játszottunk a rézfúvós zenekar kíséretében. Ezek mind olyan csúcspontok számomra, amik meghatározóak abban, hogy továbbra is életem része a sZempöl.
– Említetted, hogy színházi produkcióban is szerepeltetek. Bocsárdi László rendezésében a Lewis Carroll művein alapuló Alice című előadást állítottátok színpadra a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal közösen, a produkció több díjat is nyert. Miben volt más ez a fajta reflektorfény a koncertekhez viszonyítva? Számodra zenészként mennyire volt kihívás színházi szerepet alakítani?
– Ha csak a zenéjét jegyeztük volna a darabnak, talán nem lett volna más, mint egy koncert, de a zenekar része volt az előadásnak: zenészeket játszottunk, magunkat alakítottuk a színpadon.
A színészek biztos egészen mást mondanának, mert nekik épp hogy kiszállás volt az egyébként megszokott szerepeikből ez a fajta alakítás. Nekem többet kellett nyújtani, mint egy átlagos koncertszínpadon. A színházi közeg, a nagy stáb, a díszlet és az egész folyamat teljesen másképp működik, mint a koncertek esetében. A koncertre egyedül készülsz fel, építesz fel mindent, esetemben a dobok hálózatát, a színházi előadáshoz másféle előkészületek szükségesek, ezenkívül az Alice technikás előadás, sok kicsi apró részleten múlik, másféle jelenlétet igényelt részemről.
Fotó: sZempöl / Facebook
– Visszatérve a koncertélményekre, szinte minden erdélyi zenei rendezvényen felléptetek már, dalaitokat veletek együtt énekli a közönség. Ezenkívül az elmúlt években koncerteztetek külföldön is, többek között Magyarországon, Németországban, Svájcban is turnéztatok több ízben. Milyen hasonlóságokat és különbségeket vélsz felfedezni a külföldi és magyarországi vagy az erdélyi magyar és román közönség között?
– Meglátásom szerint, ha a zenekarnak módjában állna, járhatná a világot a magyar nyelven írt dalaival, mert azt éreztem mindenütt, hogy a dalaink üzenete túlmutat a nyelvi határokon, univerzálisabb energiát közvetít. Számomra az a megdöbbentő élmény vagy tapasztalat, hogy a sZempöllel meg lehet érezni, ahogy a zene mindenkihez szól.
– Jelenleg dolgoztok-e új dalon, albumom?
– A születésnapi koncertünkön mutattuk be az új dalunkat, aminek Kati a címe, izgalmas zenei utazás ez is a korábbi számainkhoz hasonlóan. Ezenkívül elkészült az Igen-igen című számunk videóklipje, a dal maga csupán két szóból áll, az igen és nem szót ismételjük.
Fotó: sZempöl / Facebook
– Idén hol találkozhatnak még veletek a rajongók?
– Legközelebb augusztusban az Egyfeszten lépünk fel Gyergyóban, majd Torockón a Double Rise Fesztiválon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!