Fotó: Szekeres Attila István
Egyre gyakoribbak Erdélyben a névtalálkozók, tágabb családi összejövetelek, és felerősödni látszik a családfakutatás, a rokonoki szálak feltérképezése. Hétvégén Mezőmadarason tartanak találkozót a Szekeresek, a család 400 évre visszamenően kötődik a Maros megyei településhez. Ennek apropóján Szekeres Attila heraldikus a Krónikának elmondta, ezek a kezdeményezések a rendszerváltás után váltak népszerűvé, és mozgatórugójuk leginkább a családi múlt iránti kíváncsiság.
2022. szeptember 09., 14:242022. szeptember 09., 14:24
2022. szeptember 09., 14:272022. szeptember 09., 14:27
Felerősödni látszik a családfakutatás, a családi múlt megismerése, Erdély-szerte egyre többen szerveznek névtalálkozókat, ahol a tágabb rokonság összegyűl, felelevenítik a családi kapcsolatokat, bemutatják a család címerét vagy nemeslevelét. Szekeres Attila István Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, a szocialista-kommunista időszak szinte a nullára szorította vissza a genealógiát és címertant. A rendszerváltás után egyre többen kezdték el családjuk múltját kutatni, feltérképezni a rokonságot, családfákat készíteni, az ősi címerek megjelenítésére viszont már kevesebben vállalkoztak. Ezeket a kezdeményezéseket egyrészt a kíváncsiság motiválja, az úgynevezett hétköznapi emberek történelmének a megismerése, másrészt a családfakutatás, a rokoni találkozók iránti igény bizonyos mértékben neveltetés kérdése is.
Magyarán, akinek van múltja, biztosabb lehet a jövője, megvan az esélye, hogy ne bolyongjon, mint az ördögszekér” – fogalmazta meg Szekeres Attila. Hozzátette, vannak családok, amelyekben még a kommunizmus előtti időkből öröklődött át a rokoni találkozók hagyománya, de a legtöbb családban a kezdeményezés a rendszerváltás után született meg. „A szervezéshez is megszállott emberek kellenek, valamint fogékonyság, hajlandóság a rokonok részéről. Sajnos az ifjabb nemzedékhez tartozók nagy része nem tartja fontosnak ezeket a találkozókat, a rokonsággal való kapcsolattartást, és az idő múlásával egyre szűkül a rokoni kör” – jegyezte meg a heraldikus.
A térségben több évtizedes hagyománya van többek között a bölöni Sikók, bölöni Albertek, egerpataki Márkok, kőröspataki Bedők, kisborosnyói Joósok, lécfalvi Gyárfások, karatnai Könczeyek, bitai Bajkók, baconi Bardoczok, kézdivásárhelyi és nyujtódi Jancsók, nagyajtai Péterffyek, vargyasi Máthék, száldobosi és olaszteleki Kolumbánok találkozójának.
Fotó: Szekeres Attila István
A mezőségi Madarason a hétvégén gyűlnek össze a Szekeresek a család ősi fészkében. A család története a 17. századig nyúlik vissza, amikor Rákóczi Zsigmond mezőmadarasi Szekeres Gergelyt és utódait nemesi rangra emelte, címert adományozott számukra, és jószágaikat mentesítette az adóteher alól. Ennek emlékére 2007-ben, az esemény 400. évfordulóján a Szekeres család tagjai találkozót tartottak a Maros megyei faluban, ahol több felmenőjük is birtokos főszékely volt, ezenkívül a család a 17. században három alkirálybírót, két nemességi hadnagyot és egy lovassági századost adott Marosszéknek.
Az ünnepség keretében megemlékeztek néhai Szekeres Istvánról, aki református lelkészként több mint két évtizedig nemcsak papja, hanem egyfajta vezetője is volt Mezőmadarasnak, emlékére kopjafát állítottak a templomkertben. Akkor döntötték el, hogy a rokoni találkozókat ötévente megszervezik – mesélte Szekeres Attila István. Hozzátette, a családi találkozóik kezdeményezője Szekeres Szabolcs, aki a tengerentúlon nőtt fel, és a rendszerváltás után tért vissza, és kezdett családfakutatásba, a rokoni szálak felkutatásába. „Én kilencéves voltam, amikor elköltöztünk Mezőmadarasról, annak is negyvennyolc éve már. Bennem is Szabolcs ébresztette fel a szülőföld iránti vonzalmat, ami egyre erősödik, s habár nincs ingatlanunk vagy rokonunk a faluban, évente visszajárok” – mondta a sepsiszentgyörgyi heraldikus. Megjegyezte, legutóbb 2017-ben találkozott a család, akkor száznál többen gyűltek össze, az eseményen „bogozták” a családi szálakat, ismerkedtek, bemutatták a család címerét, és az 1607. október 29-én Kolozsváron kiállított nemeslevelet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja a Le Monde.
„Ne éhezzen senki!” támogatási kampány indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon, hogy a rászorulók számára a hideg téli hónapokra tartós élelmet és meleg ételt biztosítsanak.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Lovagi rangra emelte kedden a brit uralkodó a korábbi világsztár labdarúgót, David Beckhamet.
Jonathan Bailey brit színész lett a People magazin történetének első nyíltan meleg férfija, akit „a legszexibb férfinak” választottak.
Újra magyar kézben a Sziget: Európa egyik legnagyobb fesztiválja az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító, Gerendai Károly stratégiai vezetésével vág neki a 2026-os rendezvény szervezésének.
Csíkszentimrei diákok a Krónikának elküldött üzeneteikben mesélték el a tusnádfürdői medvefesztivállal kapcsolatos élményeiket. A rendezvényen nemcsak a medvéről tanultak, hanem arról is, hogyan lehet felelősen, biztonságosan együtt élni a természettel.
A Románia természeti szépségeit világszerte népszerűsítő brit újságíró és filmproducer, Charley Ottley hivatalosan is román állampolgár lesz. Az állampolgársági esküt november 6-án teszi le Bukarestben.
Az mesterséges intelligencia által hozott, úgynevezett AI-forradalom gazdasági logikája nem hagy sok teret az emberi munkaerőnek.
Közelít a mindenkori országos rekordhoz a hatoslottó várható főnyereménye Romániában, miközben a Joker játék már 25 éves története legnagyobb összegével kecsegtet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!