
Fotó: Szekeres Attila István
Egyre gyakoribbak Erdélyben a névtalálkozók, tágabb családi összejövetelek, és felerősödni látszik a családfakutatás, a rokonoki szálak feltérképezése. Hétvégén Mezőmadarason tartanak találkozót a Szekeresek, a család 400 évre visszamenően kötődik a Maros megyei településhez. Ennek apropóján Szekeres Attila heraldikus a Krónikának elmondta, ezek a kezdeményezések a rendszerváltás után váltak népszerűvé, és mozgatórugójuk leginkább a családi múlt iránti kíváncsiság.
2022. szeptember 09., 14:242022. szeptember 09., 14:24
2022. szeptember 09., 14:272022. szeptember 09., 14:27
Felerősödni látszik a családfakutatás, a családi múlt megismerése, Erdély-szerte egyre többen szerveznek névtalálkozókat, ahol a tágabb rokonság összegyűl, felelevenítik a családi kapcsolatokat, bemutatják a család címerét vagy nemeslevelét. Szekeres Attila István Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, a szocialista-kommunista időszak szinte a nullára szorította vissza a genealógiát és címertant. A rendszerváltás után egyre többen kezdték el családjuk múltját kutatni, feltérképezni a rokonságot, családfákat készíteni, az ősi címerek megjelenítésére viszont már kevesebben vállalkoztak. Ezeket a kezdeményezéseket egyrészt a kíváncsiság motiválja, az úgynevezett hétköznapi emberek történelmének a megismerése, másrészt a családfakutatás, a rokoni találkozók iránti igény bizonyos mértékben neveltetés kérdése is.
Magyarán, akinek van múltja, biztosabb lehet a jövője, megvan az esélye, hogy ne bolyongjon, mint az ördögszekér” – fogalmazta meg Szekeres Attila. Hozzátette, vannak családok, amelyekben még a kommunizmus előtti időkből öröklődött át a rokoni találkozók hagyománya, de a legtöbb családban a kezdeményezés a rendszerváltás után született meg. „A szervezéshez is megszállott emberek kellenek, valamint fogékonyság, hajlandóság a rokonok részéről. Sajnos az ifjabb nemzedékhez tartozók nagy része nem tartja fontosnak ezeket a találkozókat, a rokonsággal való kapcsolattartást, és az idő múlásával egyre szűkül a rokoni kör” – jegyezte meg a heraldikus.
A térségben több évtizedes hagyománya van többek között a bölöni Sikók, bölöni Albertek, egerpataki Márkok, kőröspataki Bedők, kisborosnyói Joósok, lécfalvi Gyárfások, karatnai Könczeyek, bitai Bajkók, baconi Bardoczok, kézdivásárhelyi és nyujtódi Jancsók, nagyajtai Péterffyek, vargyasi Máthék, száldobosi és olaszteleki Kolumbánok találkozójának.
Fotó: Szekeres Attila István
A mezőségi Madarason a hétvégén gyűlnek össze a Szekeresek a család ősi fészkében. A család története a 17. századig nyúlik vissza, amikor Rákóczi Zsigmond mezőmadarasi Szekeres Gergelyt és utódait nemesi rangra emelte, címert adományozott számukra, és jószágaikat mentesítette az adóteher alól. Ennek emlékére 2007-ben, az esemény 400. évfordulóján a Szekeres család tagjai találkozót tartottak a Maros megyei faluban, ahol több felmenőjük is birtokos főszékely volt, ezenkívül a család a 17. században három alkirálybírót, két nemességi hadnagyot és egy lovassági századost adott Marosszéknek.
Az ünnepség keretében megemlékeztek néhai Szekeres Istvánról, aki református lelkészként több mint két évtizedig nemcsak papja, hanem egyfajta vezetője is volt Mezőmadarasnak, emlékére kopjafát állítottak a templomkertben. Akkor döntötték el, hogy a rokoni találkozókat ötévente megszervezik – mesélte Szekeres Attila István. Hozzátette, a családi találkozóik kezdeményezője Szekeres Szabolcs, aki a tengerentúlon nőtt fel, és a rendszerváltás után tért vissza, és kezdett családfakutatásba, a rokoni szálak felkutatásába. „Én kilencéves voltam, amikor elköltöztünk Mezőmadarasról, annak is negyvennyolc éve már. Bennem is Szabolcs ébresztette fel a szülőföld iránti vonzalmat, ami egyre erősödik, s habár nincs ingatlanunk vagy rokonunk a faluban, évente visszajárok” – mondta a sepsiszentgyörgyi heraldikus. Megjegyezte, legutóbb 2017-ben találkozott a család, akkor száznál többen gyűltek össze, az eseményen „bogozták” a családi szálakat, ismerkedtek, bemutatták a család címerét, és az 1607. október 29-én Kolozsváron kiállított nemeslevelet.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Lassan lecseng a sívakációk időszaka, a hidegből már elég volt, így nem csoda, ha a gondolataink a nyaralás körül forognak. Összeállításunkban megmutatjuk, hogyan foglaljunk okosan repülőjegyet, és arra is rámutatunk, melyek a 2026-os év utazási trendjei.
Kolozsváron a rendező jelenlétében mutatják be hétfőn este a Beléd estem című új magyar vígjátékot.
szóljon hozzá!