Fotó: Szekeres Attila István
Egyre gyakoribbak Erdélyben a névtalálkozók, tágabb családi összejövetelek, és felerősödni látszik a családfakutatás, a rokonoki szálak feltérképezése. Hétvégén Mezőmadarason tartanak találkozót a Szekeresek, a család 400 évre visszamenően kötődik a Maros megyei településhez. Ennek apropóján Szekeres Attila heraldikus a Krónikának elmondta, ezek a kezdeményezések a rendszerváltás után váltak népszerűvé, és mozgatórugójuk leginkább a családi múlt iránti kíváncsiság.
2022. szeptember 09., 14:242022. szeptember 09., 14:24
2022. szeptember 09., 14:272022. szeptember 09., 14:27
Felerősödni látszik a családfakutatás, a családi múlt megismerése, Erdély-szerte egyre többen szerveznek névtalálkozókat, ahol a tágabb rokonság összegyűl, felelevenítik a családi kapcsolatokat, bemutatják a család címerét vagy nemeslevelét. Szekeres Attila István Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, a szocialista-kommunista időszak szinte a nullára szorította vissza a genealógiát és címertant. A rendszerváltás után egyre többen kezdték el családjuk múltját kutatni, feltérképezni a rokonságot, családfákat készíteni, az ősi címerek megjelenítésére viszont már kevesebben vállalkoztak. Ezeket a kezdeményezéseket egyrészt a kíváncsiság motiválja, az úgynevezett hétköznapi emberek történelmének a megismerése, másrészt a családfakutatás, a rokoni találkozók iránti igény bizonyos mértékben neveltetés kérdése is.
Magyarán, akinek van múltja, biztosabb lehet a jövője, megvan az esélye, hogy ne bolyongjon, mint az ördögszekér” – fogalmazta meg Szekeres Attila. Hozzátette, vannak családok, amelyekben még a kommunizmus előtti időkből öröklődött át a rokoni találkozók hagyománya, de a legtöbb családban a kezdeményezés a rendszerváltás után született meg. „A szervezéshez is megszállott emberek kellenek, valamint fogékonyság, hajlandóság a rokonok részéről. Sajnos az ifjabb nemzedékhez tartozók nagy része nem tartja fontosnak ezeket a találkozókat, a rokonsággal való kapcsolattartást, és az idő múlásával egyre szűkül a rokoni kör” – jegyezte meg a heraldikus.
A térségben több évtizedes hagyománya van többek között a bölöni Sikók, bölöni Albertek, egerpataki Márkok, kőröspataki Bedők, kisborosnyói Joósok, lécfalvi Gyárfások, karatnai Könczeyek, bitai Bajkók, baconi Bardoczok, kézdivásárhelyi és nyujtódi Jancsók, nagyajtai Péterffyek, vargyasi Máthék, száldobosi és olaszteleki Kolumbánok találkozójának.
Fotó: Szekeres Attila István
A mezőségi Madarason a hétvégén gyűlnek össze a Szekeresek a család ősi fészkében. A család története a 17. századig nyúlik vissza, amikor Rákóczi Zsigmond mezőmadarasi Szekeres Gergelyt és utódait nemesi rangra emelte, címert adományozott számukra, és jószágaikat mentesítette az adóteher alól. Ennek emlékére 2007-ben, az esemény 400. évfordulóján a Szekeres család tagjai találkozót tartottak a Maros megyei faluban, ahol több felmenőjük is birtokos főszékely volt, ezenkívül a család a 17. században három alkirálybírót, két nemességi hadnagyot és egy lovassági századost adott Marosszéknek.
Az ünnepség keretében megemlékeztek néhai Szekeres Istvánról, aki református lelkészként több mint két évtizedig nemcsak papja, hanem egyfajta vezetője is volt Mezőmadarasnak, emlékére kopjafát állítottak a templomkertben. Akkor döntötték el, hogy a rokoni találkozókat ötévente megszervezik – mesélte Szekeres Attila István. Hozzátette, a családi találkozóik kezdeményezője Szekeres Szabolcs, aki a tengerentúlon nőtt fel, és a rendszerváltás után tért vissza, és kezdett családfakutatásba, a rokoni szálak felkutatásába. „Én kilencéves voltam, amikor elköltöztünk Mezőmadarasról, annak is negyvennyolc éve már. Bennem is Szabolcs ébresztette fel a szülőföld iránti vonzalmat, ami egyre erősödik, s habár nincs ingatlanunk vagy rokonunk a faluban, évente visszajárok” – mondta a sepsiszentgyörgyi heraldikus. Megjegyezte, legutóbb 2017-ben találkozott a család, akkor száznál többen gyűltek össze, az eseményen „bogozták” a családi szálakat, ismerkedtek, bemutatták a család címerét, és az 1607. október 29-én Kolozsváron kiállított nemeslevelet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!