Fotó: Szekeres Attila István
Egyre gyakoribbak Erdélyben a névtalálkozók, tágabb családi összejövetelek, és felerősödni látszik a családfakutatás, a rokonoki szálak feltérképezése. Hétvégén Mezőmadarason tartanak találkozót a Szekeresek, a család 400 évre visszamenően kötődik a Maros megyei településhez. Ennek apropóján Szekeres Attila heraldikus a Krónikának elmondta, ezek a kezdeményezések a rendszerváltás után váltak népszerűvé, és mozgatórugójuk leginkább a családi múlt iránti kíváncsiság.
2022. szeptember 09., 14:242022. szeptember 09., 14:24
2022. szeptember 09., 14:272022. szeptember 09., 14:27
Felerősödni látszik a családfakutatás, a családi múlt megismerése, Erdély-szerte egyre többen szerveznek névtalálkozókat, ahol a tágabb rokonság összegyűl, felelevenítik a családi kapcsolatokat, bemutatják a család címerét vagy nemeslevelét. Szekeres Attila István Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, a szocialista-kommunista időszak szinte a nullára szorította vissza a genealógiát és címertant. A rendszerváltás után egyre többen kezdték el családjuk múltját kutatni, feltérképezni a rokonságot, családfákat készíteni, az ősi címerek megjelenítésére viszont már kevesebben vállalkoztak. Ezeket a kezdeményezéseket egyrészt a kíváncsiság motiválja, az úgynevezett hétköznapi emberek történelmének a megismerése, másrészt a családfakutatás, a rokoni találkozók iránti igény bizonyos mértékben neveltetés kérdése is.
Magyarán, akinek van múltja, biztosabb lehet a jövője, megvan az esélye, hogy ne bolyongjon, mint az ördögszekér” – fogalmazta meg Szekeres Attila. Hozzátette, vannak családok, amelyekben még a kommunizmus előtti időkből öröklődött át a rokoni találkozók hagyománya, de a legtöbb családban a kezdeményezés a rendszerváltás után született meg. „A szervezéshez is megszállott emberek kellenek, valamint fogékonyság, hajlandóság a rokonok részéről. Sajnos az ifjabb nemzedékhez tartozók nagy része nem tartja fontosnak ezeket a találkozókat, a rokonsággal való kapcsolattartást, és az idő múlásával egyre szűkül a rokoni kör” – jegyezte meg a heraldikus.
A térségben több évtizedes hagyománya van többek között a bölöni Sikók, bölöni Albertek, egerpataki Márkok, kőröspataki Bedők, kisborosnyói Joósok, lécfalvi Gyárfások, karatnai Könczeyek, bitai Bajkók, baconi Bardoczok, kézdivásárhelyi és nyujtódi Jancsók, nagyajtai Péterffyek, vargyasi Máthék, száldobosi és olaszteleki Kolumbánok találkozójának.
Fotó: Szekeres Attila István
A mezőségi Madarason a hétvégén gyűlnek össze a Szekeresek a család ősi fészkében. A család története a 17. századig nyúlik vissza, amikor Rákóczi Zsigmond mezőmadarasi Szekeres Gergelyt és utódait nemesi rangra emelte, címert adományozott számukra, és jószágaikat mentesítette az adóteher alól. Ennek emlékére 2007-ben, az esemény 400. évfordulóján a Szekeres család tagjai találkozót tartottak a Maros megyei faluban, ahol több felmenőjük is birtokos főszékely volt, ezenkívül a család a 17. században három alkirálybírót, két nemességi hadnagyot és egy lovassági századost adott Marosszéknek.
Az ünnepség keretében megemlékeztek néhai Szekeres Istvánról, aki református lelkészként több mint két évtizedig nemcsak papja, hanem egyfajta vezetője is volt Mezőmadarasnak, emlékére kopjafát állítottak a templomkertben. Akkor döntötték el, hogy a rokoni találkozókat ötévente megszervezik – mesélte Szekeres Attila István. Hozzátette, a családi találkozóik kezdeményezője Szekeres Szabolcs, aki a tengerentúlon nőtt fel, és a rendszerváltás után tért vissza, és kezdett családfakutatásba, a rokoni szálak felkutatásába. „Én kilencéves voltam, amikor elköltöztünk Mezőmadarasról, annak is negyvennyolc éve már. Bennem is Szabolcs ébresztette fel a szülőföld iránti vonzalmat, ami egyre erősödik, s habár nincs ingatlanunk vagy rokonunk a faluban, évente visszajárok” – mondta a sepsiszentgyörgyi heraldikus. Megjegyezte, legutóbb 2017-ben találkozott a család, akkor száznál többen gyűltek össze, az eseményen „bogozták” a családi szálakat, ismerkedtek, bemutatták a család címerét, és az 1607. október 29-én Kolozsváron kiállított nemeslevelet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!