A libériai elnöknek és nőjogi aktivistáknak ítélték a Nobel-békedíjat

Thorbjörn Jagland, a díjat odaítélő bizottság elnöke azzal indokolta a döntést: a két libériai nő sokat tett a nyugat-afrikai országban 13 éven át dúló polgárháború lezárásáért, Karman pedig a Jemenben zajló rendszerellenes tiltakozó megmozdulás egyik legismertebb alakja. A díjazottak „erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért\"  – áll a bizottság indoklásában.

A 72 éves Ellen Johnson-Sirleaf Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke. A Nobel-békedíj indoklása szerint 2006-os államfői beiktatása óta a politikus – akit kedden várhatóan újabb öt évre megválasztanak Libéria elnökének – „hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradjon a béke Libériában, továbbá előmozdította a gazdasági és társadalmi fejlődést, erősítette a nők helyzetét a nyugat-afrikai országban\". Ellen Johnson-Sirleaf bámulatra méltó karriert tudhat maga mögött: a 72 éves libériai asszony a világhírű Harvard Egyetemen tanult, majd fokról fokra megmászta a szamárlétrát, az ENSZ-ig, illetve a Világbankig jutva. Pályájának csúcsa azonban az volt, amikor 2006-ban az afrikai kontinens első női elnökeként letette a hivatali esküt. Az 1938-ban Monroviában született közgazdásznak egy olyan ország gyeplőjét kellett kezébe vennie, amely tíz év polgárháború után a szakadék szélén tántorgott. A négygyermekes anya és nyolc unokával rendelkező nagymama egyik legfontosabb feladatának kezdettől fogva azt tartotta, hogy segítsen az egykori gyermekkatonáknak visszailleszkedni a társadalomba. Emellett dél-afrikai mintára létrehozott egy igazságtevő és megbékélési bizottságot, amely a polgárháború szörnyűségeit vizsgálja, és célja a béke és a stabilitás helyreállítása az országban. Johnson-Sirleafet a Newsweek amerikai hetilap 2010-ben beválasztotta a világ tíz legjobb államfője közé, míg a The Economist gazdasági folyóirat Libéria legjobb elnökeként írt róla. Az asszony már a Nobel-békedíj előtt több kitüntetést kapott fáradhatatlan munkájáért.

Leymah Gbowee nemzetiségtől és vallástól függetlenül mozgósította a nőket a libériai polgárháború lezárása és a parlamenti választásokon való részvétel érdekében – írta a bizottság.

Tawakkul Karman keserves körülmények között, az „arab tavasz\" előtt és után egyaránt vezető szerepet játszott Jemenben a nők jogaiért, valamint a békéért és a demokráciáért folytatott küzdelemben – áll az indoklásban.

A bizottság reményét fejezte ki, hogy a döntésük „hozzá fog járulni ahhoz, hogy véget érjen a nők elnyomása, amely ma is gyakorlat sok országban, és ráébreszt arra, hogy a nők milyen nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a demokrácia és a béke szempontjából\".

Tavaly egy bebörtönzött kínai ellenzékit tüntetett ki a norvég bizottság az átszámítva 1,1 millió eurós pénzjutalommal járó Nobel-békedíjjal, tavalyelőtt Barack Obama amerikai elnököt.