
Fotó: Jakab Ádám
A Felső-Háromszékhez tartozó Lemhény lovasa, Zsigmond János nyerte a Székely Vágtát vasárnap Timpex Amata nevű lován, második a gyergyószentmiklósi László Pál, harmadik pedig az alsó-háromszéki Szotyort képviselő Mokán János lett.
2014. július 20., 19:272014. július 20., 19:27
2014. július 21., 12:102014. július 21., 12:10
A Székely Vágta futamban tizenketten vettek részt, a három első helyezett, valamint hivatalból a szervező Sepsiszentgyörgy lovasa indul majd a Budapesti Nemzeti Vágtán, amelyre csak ellenőrzött eredetű lovakkal lehetett benevezni.
A negyedízben szervezett verseny középkort idéző pompával, gyönyörű lovakkal, óriás székely zászlóval, sok rendezvénnyel zajlott a hétvégén a maksai Óriáspince-tetőn. A Góbé-futam győztese – ezen négy döntős lovas versenyzett – a szotyori Bartha Ferenc lett Fecske nevű lovával. A vágta történetében egyedülálló teljesítményt mondhat magáénak, ugyanis a futam három köréből az első kettőben sereghajtóként futott, és csak a legutolsó körben tört az élre.
A háromnapos rendezvényre több ezren voltak kíváncsiak, a lovasversenyek, -bemutatók mellett kézművesek kínálták portékáikat, több egyesület és alapítvány tartott állandó gyerekfoglalkozásokat, és nyári előadás-sorozata keretén belül csak a Székely Vágtán mutatta be lovas változatban Székely Dózsa György című tánckrónikáját a budapesti Magyar Nemzeti Táncegyüttes.
A lovas futamok programjában módosításra volt szükség, ugyanis a kötelező állatorvosi vizsgálat során sántaság miatt négy lovat kizártak a versenyből. A Gobé-futamban, ahol nem voltak ilyen megkötések – ám nem is volt lehetőség kijutni a budapesti versenyre – 13-an álltak rajthoz. Ilyen létszám mellett nem tartották indokoltnak az elő- és középfutam megszervezését, a Székely és Nemzeti Vágta szervezőinek közös megegyezése alapján csak előfutamokat és döntőt tartottak.
A megnyitón a versenypályán díszmenetben lovagoltak végig a huszárok, a Vágta saját lobogójával, a székely zászlóval, az 1848-as, az Európai Unió, valamint a résztvevő országok jelképeivel – Dr. Kádár László őrnagy vezetésével. Idén először Miholcsa József alezredes vállalta a vágtafőkapitány szerepét, aki Székely Tibor, a Nemzeti Vágta főkapitánya nevében köszöntötte a jelenlévőket.
„Büszkén mondhatom, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Vágta és szervezőinek úttörő lelkesedése utat nyitott más határon túli közösségek számára is. Így idén a már második Vajdasági Vágtán kívül megrendezték a Partiumi Vágtát is” – mondta. Miholcsa József rámutatott, a 7. Nemzeti Vágta a hét vezérnek állít emléket, és üdvözölte, hogy a Székely Vágta szervezői ezen az úton járva versenyüknek idén saját hősi személyiséget, Dózsa Györgyöt választották.
A települések bevonulása és eskütétele után hatalmas, négyméteres székely zászlót vontak fel a versenypályán felállított őrfára. A vágta első napján felvonultak az Ivóból érkezett izlandi lovak, Pászka Lehel és Kodolányi Réka, a Saggitis Siculorum Egyesület tagjai lovas-íjász bemutatót tartottak.
Már a pénteki nyilvános főpróbára is sokan kíváncsiak voltak, és az egész nap riogató eső ellenére rengetegen nézték meg szombaton este Magyar Nemzeti Táncegyüttes Székely Dózsa György című táncjátékát.
Az 500. Dózsa-évforduló alkalmából Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas rendező-koreográfus vitte színre a produkciót. A látványos színpadképekkel, erőteljes tánc- és zeneelemekkel ható előadáshoz háromszéki táncosok és lovasok is csatlakoztak.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szerint a táncjáték történelmi forrásokon alapul, a szerelmes férfi, a mélyen vallásos katona és a vívódó ember bontakozik ki a Novák Péter által megformált Dózsa- figurában. A népzenei ihletésű zene és a néptáncon alapuló virtuóz vagy lírai táncok elbűvölték a közönséget. Az előadást a magyar kormány ajándékozta a rendezvénynek.
Együttműködés a lovasoktatásban
Ötoldalú együttműködési megállapodást írtak alá szombaton lovasoktatás témakörben a háromszéki Maksán. A Kaposvári Egyetem, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kovászna Megye Tanácsa, a Vadon Egyesület, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselői öt évre szóló együttműködést kötöttek.
Ennek keretében egyetemi szintű képzést működtetnek a Kaposvári Egyetem lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki szak kihelyezett tagozatán, agrármérnöki szakot hoznak létre a Sapientia EMTE kihelyezett tagozatán, megszervezik a felnőtt- és szakmai képzéseket, közösen pályáznak, és megalapítják a Székelyföldi Lovasiskolát.
A létesítményt a Sepsiszentgyörgy melletti Benedekmezőn hoznák létre, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat már átadott a Vadon egyesületnek egy tízhektáros területet, amelyen megkezdődhet az építkezés. Az egyesületnek már van hét lova, de már idén bővítik az állományt. A városháza megrendeli a megvalósíthatósági tanulmányt, ennek alapján fognak majd pályázni a korszerű lovasközpont megépítésére.
Demeter János, a Vadon Egyesület elnöke szerint három pillérre támaszkodna a Székelyföldi Lovasiskola: akadémiaszerű lovasoktatás és lovasoktató-képzés, országos és nemzetközi lóversenyek szervezése és magyar lófajták tenyésztése. Több hasonló magyarországi intézményt látogattak meg, épülő lovasiskolák terveit nézték át. A kezdeményezők szerint három-négy éven belül létrejöhet a Székelyföldi Lovasiskola.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!