Madaras Ágnes oktató számára a jóga a szabaddá válás felé vezető utat jelenti
Fotó: Madaras Ágnes
Kicsavart testhelyzetek, rendkívüli hajlékonyságról tanúskodó nyújtások, harmóniát sugárzó tartalmak kapnak egyre nagyobb teret nemcsak a közösségi oldalakon, hanem különböző egészség- és szabadidőközpontokban is. A nyugati társadalmakban az utóbbi évtizedekben rendkívül elterjedtek az indiai kultúrából átörökített jóga különböző irányzatai. Madaras Ágnes oktató szerint a jóga népszerűségének kulcsa a test-lélek-szellem egységének harmonizálásában keresendő a mai rohanó világban.
2021. augusztus 01., 17:522021. augusztus 01., 17:52
A jógának korábban is voltak erős elterjedési hullámai, ám az utóbbi időben érzékelhetően nőtt a népszerűsége: a közösségi oldalakat elárasztották a hindu eredetű, testgyakorlást és tudatfejlesztést ötvöző ősi módszerekkel kapcsolatos képi és írott tartalmak, illetve egyre több elvonulós táborral találkozhatunk, amelyeknek központi eleme a jóga. A miértek után kutakodó kérdéseinkre válaszolva Madaras Ágnes kolozsvári jógaoktató úgy fogalmazott, ez mintegy válaszként jelent meg az általunk létrehozott, egyre gyorsuló életformára, amelynek nehezen tartható ritmusához kétségbeesetten próbálunk igazodni – kisebb-nagyobb sikerrel.
A modern kori vívmányoknak természetesen előnyei is vannak, ám a jógaoktató szerint az emberi természet nem erre a létformára lett kitalálva.
A jóga gyökerei az ókori Indiába nyúlnak vissza, ahol a szellemi és fizikai gyakorlási módot főként a kolostorokban élő szerzetesek művelték az egészség megőrzéséért, valamint a tudat átalakításáért, megtisztításáért. Az első forrásszövegek megjelenését követően – mint amilyen a Patandzsali indiai filozófus által összeállított Jóga-szútrák című mű vagy a hindu vallás legszentebb könyve, a Bhagavad Gíta – az indiai gyógyászat is felfedezte a jóga jótékony hatását, így egyre több tanulmány született róla, és szélesebb körben is elterjedtté vált. Már nemcsak a szerzetesi kolostorok féltve őrzött titkaként volt számontartva, hanem a hétköznapi ember számára is elérhető lett, eljutva a környező kontinensekre is.
A jógagyakorlás meghatározott ászanák (testhelyzetek – szerk. megj.) sorozatából áll, amelyeket a gyakorló a légzéshez igazítottan hajt végre, így kapcsolva össze a fizikai gyakorlást az ember mentális és lelki szintjével, egyensúlyba hozva azokat. A nyugati kultúrában a valláshoz kötöttség valamelyest lekopott a jóga gyakorlásáról, és inkább a fiziológiás folyamatokban végbemenő változások miatt alkalmazzák, de sok nyugati iskola hangsúlyt fektet annak szellemiségére és tanításaira is.
A testhelyzetek végrehajtására fordított koncentráció egy elmélyült, meditatív állapotot eredményez, nem csoda hát, hogy a stresszel átitatott hétköznapokban sokaknak jelenti a béke szigetét. Madaras Ágnes jógaoktató szerint népszerűsége ezenfelül annak is köszönhető, hogy a csoportosan végzett gyakorlás jó közösségérzetet adhat. Sokakat éppen a jógaórákon tapasztalt, felszabadító egységérzet hoz vissza újra és újra a jógamatracra.
A szakember megkeresésünkre elmondta, hogy nem minden iskola örökíti át teljesen az indiai jógakultúra hagyományait, de alapvetően erős a szent szövegekhez való kötődés.
Elterjedésének köszönhetően mára már rengeteg jógaiskola és számos irányzat létezik, melyek közül egyesek az alapozásra (vinyasa jóga), a lassú tempóban végrehajtott mozdulatok pontos kivitelezésére vagy a meditatív állapot elérésére törekszenek (hatha jóga), mások gyorsak és intenzívebbek, hatásosan erősítve a test izomzatát (astanga jóga).
Attól függően, hogy kinek mire van szüksége, a különféle típusú jóga eszközeinek köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb gyakorlásformát. Ugyanakkor mind az ászanák (testhelyzetek), mind pedig a pránajámák (légzésgyakorlatok) és a meditációs elemek valamennyi irányzatban megtalálhatók.
Csoportos órákat, egyéni jógaterápiát és kismamajógát is tartanak
Fotó: Madaras Ágnes
A jógaoktató a gyakorlók körében leggyakrabban az „én nem vagyok elég hajlékony a jógához” típusú tévhittel találkozik, amely – meglátása szerint – könnyen visszarántja az embereket a komfortzónába. A hajlékonysággal kapcsolatos fenntartások miatt tapasztalata szerint nagy adag bátorság kell ahhoz, hogy valaki elmenjen egy jógaórára, ám az első megtett lépés rendszerint meghozza a gyümölcsét.
„Szerintem legbelül mindenki tudja, hogy boldogabb, erősebb és egészségesebb lehet; hogy jobban is szeretheti magát. Nekem egyáltalán nincs reklámom, így hozzám azok jutnak el, akik valakitől hallottak az óráimról. Először mindenkinek ki kell próbálnia, hogy passzol-e a tanárral, vagy sem. Amikor megtaláljuk a közös hangot a diákkal, azt szoktam érezni, hogy teljesen beleengedi magát az óra folyamatába, és megbízik abban, ami történik” – meséli Madaras Ágnes.
Elmondása szerint, amint valakinek sikerül megtenni a komfortzónáján kívüli első lépést, onnan már a jóga „teszi a dolgát”.
A hajlékonyság nem követelménye, hanem következménye a gyakorlásnak, és amint a gyakorló rájön, teljesen új, sajátos világ tárul fel előtte, amely nem a külsőségekre épít, hanem önmagához viszi közelebb.
Jógaoktatóként többször tapasztalta, hogy az első óra végén a résztvevők eksztázisról számolnak be, hiszen sokaknak már az első alkalom során sikerül áttörni a hiedelmek falán és kilépni a mindennapos stressz keltette szorongásból, megfelelésből, depresszív állapotból.
– tette hozzá.
Ha a jógára gondolunk, elsősorban a női gyakorlókat társítjuk hozzá, amely tendenciát Madaras Ágnes is megerősít, újabb előítéletek eredményeként. Ugyanis számos olyan tévhit csoportosul köré, amely elfedi a jógában rejlő testerősítő, koncentráció- és energianövelő potenciált. A jógaórákon többségben levő nők jelensége azonban csak a nyugati társadalomra jellemző: Indiában nemtől, kortól és jógamatractól függetlenül történik, és az emberek mindennapjait képezi.
Madaras Ágneshez leggyakrabban hátfájásos panaszokkal érkeznek az emberek, amely gyakran egyetlen órai gyakorlástól egy teljes hétre elmúlik. A lenyűgöző gyorsaságú hatékonyság ellenére azonban fontosnak tartja, hogy a résztvevők apránként megtanulják hazavinni a gyakorlatokat, hogy a nap és a hét bármely szakában elérhető legyen számukra.
Csoportos foglalkozás helyett jelenleg egyéni jógaterápiát tart, amely abban különbözik a csoportos órától, hogy a mozdulatsort egyénre szabottan állítja össze, és apránként, a résztvevő igényeihez mérten építkeznek. Az egyéni órákon értelemszerűen több figyelmet tud fordítani a gyakorló sajátosságaira, így a fejlődés is kézzelfoghatóbb.
– összegzett a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!