2011. március 14., 09:272011. március 14., 09:27
A Bodok Szálloda előtt már felállított tartóoszlopokra kerül az alkotás, amelyet március 15-én 15 órakor avatnak fel. A ma már csak részleteiben létező körkép Bem Erdélyben, Bem és Petőfi vagy A nagyszebeni csata címen is ismert. Az alkotást az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára rendelte a magyar kormány Jan Styka lengyel festőművésztől.
A 15 méter széles és 120 méter hosszú körkép a lengyel mester vezetésével öt hónap alatt készült el, közreműködött Vágó Pál, a csatajelenetek festője, Spányi Béla tájképfestő és Margitay Tihamér. A mű az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatát ábrázolja, ahol a magyar honvédsereg Bem József lengyel tábornok vezényletével győzelmet aratott az osztrák–orosz hadsereg felett. A döntő pillanatot jeleníti meg, amikor az ellenséges túlerő ellenére a csata fordulóponthoz érkezett. A panorámából négy részlet emelkedik ki: Bem József és vezérkara, a hídért vívott harc, a honvédek rohama és a közeledő magyar tartalék erők. A körképet Budapesten a népek tavasza 50. évfordulójának alkalmából a városligeti pavilonban mutatták be.
A kiállítás alkalmából az Erdélyi körkép egészét bemutató katalógus jelent meg, amely lehetővé teszi a mű egyes fellelhető részleteinek azonosítását. A tárlat után azonban máig ismeretlen okokból a körkép visszakerült Lengyelországba. A panorámát utoljára a múlt század elején mutatták be Varsóban, azután szétszedték, darabjai egy része elkallódott. A Tarnówi Regionális Múzeum többéves kutatómunka eredményeként a körkép 24 részletének találta meg a lelőhelyét. Bem tábornok szülővárosának múzeuma 2009-ben készítette el a kicsinyített reprodukciót, amit tavaly Veszprémben állítottak ki. A körkép a veszprémi testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolat révén jutott el Sepsiszentgyörgyre. A március 15-i sepsiszentgyörgyi avatáson Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, Kovács Norbert Veszprém Megye Közgyűlésének elnöke és Ryszard Scigala tarnówi polgármester mond beszédet.
| Immár biztos, hogy Sepsiszentgyörgyön marad Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum és Ernest Oberlander-Târnăveanu, a Románia Országos Történeti Múzeumának igazgatója a hétvégén Sepsiszentgyörgyön egyeztetett az egyetlen hiteles Gábor Áron-ágyú kezelési joga ügyében. Megegyeztek, az ágyú itthon marad, tájékoztatott Vargha Mihály. A Székely Nemzeti Múzeum az ágyú egy hiteles másolatát köteles adni cserében. Az elkövetkező hetekben a csere törvényes lépései zajlanak: a két intézmény igazgatótanácsának, valamint az országos műkincsvédelmi hivatal jóváhagyása, a kulturális miniszter aláírása, majd a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után a műtárgy átkerül az állami kincstári vagyonkezelésből a Kovászna megyei kincstári vagyonlistára. Az ágyúcső egyébként úgy maradt fenn, hogy 1849-ben az orosz csapatok közeledtének hírére elásták, 1906-ban a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán csatornázási munkálatok közben találtak rá. Az ereklyét 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban állították ki. 1971-ben alakult Bukarestben a román történelmi múzeum, az ágyút államtanácsi határozattal elkobozták. Tavaly negyven év száműzetés után mindössze kölcsönkapta a sepsiszentgyörgyi múzeum, ám egyetlen év alatt az ágyú látogatottsági rekordot döntött, több ezren tekintették meg. A szentgyörgyieknek egyébként már akkor nem titkolt szándéka volt, hogy elérjék, ott maradhasson a rézágyú. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok