2011. március 14., 09:272011. március 14., 09:27
A Bodok Szálloda előtt már felállított tartóoszlopokra kerül az alkotás, amelyet március 15-én 15 órakor avatnak fel. A ma már csak részleteiben létező körkép Bem Erdélyben, Bem és Petőfi vagy A nagyszebeni csata címen is ismert. Az alkotást az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára rendelte a magyar kormány Jan Styka lengyel festőművésztől.
A 15 méter széles és 120 méter hosszú körkép a lengyel mester vezetésével öt hónap alatt készült el, közreműködött Vágó Pál, a csatajelenetek festője, Spányi Béla tájképfestő és Margitay Tihamér. A mű az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatát ábrázolja, ahol a magyar honvédsereg Bem József lengyel tábornok vezényletével győzelmet aratott az osztrák–orosz hadsereg felett. A döntő pillanatot jeleníti meg, amikor az ellenséges túlerő ellenére a csata fordulóponthoz érkezett. A panorámából négy részlet emelkedik ki: Bem József és vezérkara, a hídért vívott harc, a honvédek rohama és a közeledő magyar tartalék erők. A körképet Budapesten a népek tavasza 50. évfordulójának alkalmából a városligeti pavilonban mutatták be.
A kiállítás alkalmából az Erdélyi körkép egészét bemutató katalógus jelent meg, amely lehetővé teszi a mű egyes fellelhető részleteinek azonosítását. A tárlat után azonban máig ismeretlen okokból a körkép visszakerült Lengyelországba. A panorámát utoljára a múlt század elején mutatták be Varsóban, azután szétszedték, darabjai egy része elkallódott. A Tarnówi Regionális Múzeum többéves kutatómunka eredményeként a körkép 24 részletének találta meg a lelőhelyét. Bem tábornok szülővárosának múzeuma 2009-ben készítette el a kicsinyített reprodukciót, amit tavaly Veszprémben állítottak ki. A körkép a veszprémi testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolat révén jutott el Sepsiszentgyörgyre. A március 15-i sepsiszentgyörgyi avatáson Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, Kovács Norbert Veszprém Megye Közgyűlésének elnöke és Ryszard Scigala tarnówi polgármester mond beszédet.
| Immár biztos, hogy Sepsiszentgyörgyön marad Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum és Ernest Oberlander-Târnăveanu, a Románia Országos Történeti Múzeumának igazgatója a hétvégén Sepsiszentgyörgyön egyeztetett az egyetlen hiteles Gábor Áron-ágyú kezelési joga ügyében. Megegyeztek, az ágyú itthon marad, tájékoztatott Vargha Mihály. A Székely Nemzeti Múzeum az ágyú egy hiteles másolatát köteles adni cserében. Az elkövetkező hetekben a csere törvényes lépései zajlanak: a két intézmény igazgatótanácsának, valamint az országos műkincsvédelmi hivatal jóváhagyása, a kulturális miniszter aláírása, majd a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után a műtárgy átkerül az állami kincstári vagyonkezelésből a Kovászna megyei kincstári vagyonlistára. Az ágyúcső egyébként úgy maradt fenn, hogy 1849-ben az orosz csapatok közeledtének hírére elásták, 1906-ban a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán csatornázási munkálatok közben találtak rá. Az ereklyét 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban állították ki. 1971-ben alakult Bukarestben a román történelmi múzeum, az ágyút államtanácsi határozattal elkobozták. Tavaly negyven év száműzetés után mindössze kölcsönkapta a sepsiszentgyörgyi múzeum, ám egyetlen év alatt az ágyú látogatottsági rekordot döntött, több ezren tekintették meg. A szentgyörgyieknek egyébként már akkor nem titkolt szándéka volt, hogy elérjék, ott maradhasson a rézágyú. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok